Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 43 totta meg, mert abban a társadalmi osztályban, amelyhez a felperes, mint raktárnok tartozik, a nemi érintetlenség hiányának elhallgatását megtévesztésnek minősíteni nem lehet, alperesnek egy 17 évvel ezelőtt elkövetett ballépését pedig a felperes megtámadási okul a felhívott törvényhely mindkét bekezdésében foglalt jogszabály megsértése nélkül annál kevésbbé hozhatja fel. mert jóllehet már az alperessel való első nemi érintkezés alkalmával győződött meg arról, hogy neje nem volt szűzr vele a házassági együttélést még hat héten át folytatta és ezzel belenyugodott annak a lehetőségébe is, hogy az alperes a háborúban állítólag hősi halált halt — állítólagos vőlegényétől történt teherbe ejtésén kívül más férfiakkal is folytathatott nemi viszony t. Az alperes panaszai azonban nem voltak figyelembevehetők. A kereset tartalma szerint ugyanis az alperes szüzességében való tévedését a felperes megtámadási okul nem hozta fel,, a fellebbezési bíróság sem tette ezen az alapon a házassági kötelék érvényességét vizsgálat tárgyává, az alperesnek az a támadása tehát, amely szerint a fellebbezési bíróság az alperes nemi érintetlenségének hiányát jogszabálysértéssel sorozta az alperes lényeges személyi tulajdonai közé, önként elesik. Az anyagi jog szerint azonban a házasfél a házasságot minden meglevő vagy hiányzó olyan lényeges személyi tulajdonság alapján támadhatja meg, amelyről a házasfelek egyéniségére és életviszonyaira való tekintettel alaposan feltehető, hogy azok ismerete mellett, a házasságot meg nem kötötte volna, már pedig a házasság előtt idegen férfival és a törvém-telen gyermek születésével nyilvánvalóvá vált nemi viszony az alperesnek oly súlyos erkölcsi eltévelyedése és annak tudatos elhallgatása a férjen ejtett oly érzékeny sérelem, amelynek tudatában, hacsak az eset különös körülményei ellenkezőre nem mutatnak, a férj részéről azt az őszinte vonzalmat és benső odaadást megkívánni nem lehet, amely az egészséges házaséletnek elengedhetlen feltétele és egyedüli alapja. A házasság lényegét alkotó eme benső életközösség biztosítása és fenntartása érdekében a házastársaknak — az ellenkező tények ismerete dacára megkötött házasságtól eltekintve — erkölcsileg kifogástalan előéletük követeléséhez egyaránt van meg a joguk, mert azt a kérdést, hogy a házastárs erkölcsi fogyatkozásának a tudata mennyiben befolyásolta az ártatlan fél házasságkötésre irányult elhatározását, nem a felek társadalmi állása, hanem lelki tulajdonok és erkölcsi érzületük dönti el. Már pedig nem vitás, hogy a házasság megkötésével bekövetkezett első nemi érintkezés után a felperes az alperestől