Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

44 Magánjogi Döntvénytár. elhidegült és az alperes azt sem vonta kétségbe, hogy a felperes szemrehányásaira adott válaszában a felperest azzal nyugtatta meg, hogy téved, mert nemileg érintetlenül lépett a házassági kötelékbe, ennek dacára a felperes a házassági életközösséget alig hat hét múlva véglegesen megszakította, bontópert indított az alperes ellen, majd a gyermekszülésről történt értesülése után a házasság érvénytelenségének kimondására irányuló keresetét is nyomba beadta. A nemi érintetlenség hiányának puszta gyanújára beállott ez az elhidegülés, az ebből eredő civódások, amelyek az alig néhány hétig tartó életközösség megszüntetését vonták maguk után, valamint az a tény, hogy hallgatásának megtévesztő hatását erkölcsileg terhelt múltja következményeinek az átérzésével az alperes maga is felismerte azzal a magatartásával, hogy előéletét a felperes gyanújával szemben elleplezni igyekezett, egyrészt ellentmondanak annak, hogy a felperes az alperes előéletét megbocsátotta volna, másrészt a felperes olyan szigorúbb erkölcsi felfogására és fogékonyabb lelkületére mutatnak, amely mellett nem lehet feltenni, hogy a családi élet tisztaságára féltékeny felperes az alperes súlyos erkölcsi eltévelyedésének tudatában vele a házasság megkötésére határozta volna el magát, a fellebbezési bíróság tehát az anyagi jognak megfelelően döntött akkor, amikor a felek házasságát a H. T. 55. §-a alapján megtévesztés címén e szakasz mindkét bekezdésében előírt feltételek fennforgásának megállapítása mellett érvénytelennek mondotta ki. = Ad II. : Ellenkező : Dt. 3. f. XXIII. 7. 50. A 23,000/1929. I. M. számú rendelet 17. §-a nem helyezte hatályonhívül a Telekkönyvi Rendtartás 65. §-ának utolsó bekezdését és 90. §-át. (Kúria 1932. dec. 16. Pk. V. 4391/1932. sz.) 51. A nem egy határozott telek előnyére és nem szolgalomszer űen, ]ogképen. hanem elnézésből, avagy szívességből a környék lakossága által útrövidítés és időnyerés céljából gyakorolt úthasználat, bármennyi ideig tart is, telki szolgalomnak elbirtoklásához nem vezet. (Kúria 1933. jan. 11. P. V. 13/1931. sz.) = V. ö. a 27. TÜH.-ot. — Az ilyen úthasználat a szolgalom «bir±okát» (gyakorlását) sem jelenti : Mjogi Dtár XII. 11.