Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)
Magánjogi Döntvénytár. 33 viszont a felperesek jogelődjét arra kötelezte, hogy 1921. évi november 6-i értékű 1.500,000 korona vételárat fizessen vissza az alperesnek. Az előző perben az előbbi állapot helyreállítását illetően sem a fellebbezési bíróság, sem a kir. Kúria nem intézkedett az elvont haszon kérdésében, valamit a vételár kamata tekintetében ; hogy pedig erről nem intézkedtek, nyilván annak tulajdonítható egyrészt, hogy ebben az irányban kérelem előterjesztve nem volt ; másrészt, hogy e tekintetben a bírói gyakorlat az, hogy (. . . Mint a fejben . . .). Ha az előző állapot helyreállítása kérdésében elfoglalt jogi állásponttal szemben a felperesnek bármily kifogása lett volna, módjában állott már, a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatala után, ennek kifejezést adni, illetve az elvont haszon tekintetében jogfenntartással élni, miután pedig a felperes ezt nem tette, — a fellebbezési bíróság és a kir. Kúria — meggyőződésük szerint rendezték a döntés értelmében a felek közt az előző állapot helyreállításának a kérdését. Ekként az igények a felek közt már az előző perben rendezetteknek lévén tekintendők, a kir. Kúria úgy találja, hogy évek múlva, utólag ilyen kérelem jogszerűen elő már nem terjeszthető. = Állandó gyakorlat. 34. /. A lakáshasználatot a kötelesrész kiszámításánál nem lehet az átruházott ingatlan ellenértékének tekinteni. II. Annak, hogy az átruházott vagyont lakásszolgalmi jog terheli, csak az a következménye, hogy a szolgalmi jog megszűnése előtt a kötelesrészre jogosult kötelesrészének a kiadását a megajándékozottól nem követelheti, de nem. lehet a lakásszolgalmat az ingatlan forgalmi értékét csökkentő tényezőként figyelembe venni. (Kúria 1938. febr. 4. P. I. 5990/1930. sz.) Indokok : Nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy az örökhagyó és férje által a részükre életük fogytáig fenntartott lakhatási szolgalmi jog alapján az átruházott ingatlanon igénybevett lakás értékét az alperesek részéről az átruházott ingatlanért szolgáltatott visszteherként számításba nem vette, mert a kötelesrész a vagyon állagából jár és a lakáshasználat nem a vagyon állagának értékét, hanem csak annak jövedelmét csökkentette. Magánjogi Döntvénytár. XXVT. 3