Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 31 elidegenítésére vonatkozó jogügyletek érvényességéhez a jogügylet írásba foglalása nem lévén szükséges, az ily jogügyletet magában foglaló okirat esetleges alaki hiánya a jogügylet érvényességét nem érintheti. = A deklaratív ügyletekre nem vonatkozik a formakényszer ; így p!. kimondta a Kúria, hogy írásbafoglalás nélkül is érvényes az elidegenítési ügylet hatálytalanítása (Mjogi Dtár XIV. 72., XXIII. 16.), az ingatlanosztály (Mjogi Dtár XXV. 24.; ellenkező: Mjogi Dtár XXI. 32.). 31. Az özvegyi jogról való lemondás jogérvényessége alakszerűséghez kötve nincsen és a perenkívüli hagyatéki eljárást szabályozó 1894: XVI. tc.-nek az a rendelkezése, hogy az özvegyi jog csak a 66. §-ban meghatározott előfeltételek fennforgása esetén hagyható figyelmen kívül, nem akadálya annak, hogy a bíróság a lemondást a perben oly adatok alapján is megállapítsa, amelyeket a hagyatéki bíróság figyelembe nem vehetett. (Kúria 1932. nov. 4. P. I. 2957/1930. sz.) Indokok : Az özvegyi jogról való lemondás jogérvényessége alakszerűséghez kötve nincsen és a perenkívüli hagyatéki eljárást szabályozó 1894 : XVI. tc.-nek az a rendelkezése, hogy az özvegyi jog csak a 66. §-ban meghatározott eló'feltételek fennforgása esetén hagyható figyelmen kívül, a peres eljárásra nem vonatkozik. Az a körülmény tehát, hogy M. Mihály örökhagyó hagyatéki ügyében a hagyatéki bíróság a felperes özvegyi jogát megállapította, nem zárta el a fellebbezési bíróságot attól, hogy a felperesnek özvegyi jogról való lemondását a perben oly adatok alapján is megállapítsa, amelyeket a hagyatéki bíróság figyelembe nem vehetett. A fellebezési bíróság e részben szabad mérlegelési joga alapján ellenkező törvényrendelkezés hiányában bizonyítékul elfogadhatta a felperesnek a hagyatéki leltárban bejelentés alakjában foglalt nyilatkozatát annak utólagos visszavonása mellett is és a felperesnek özvegyi jogáról való jogérvényes lemondását megállapíthatta annak dacára, hogy a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben a felperes teljes végkielégítésére vonatkozó szavak át vannak húzva, mert a szavak áthúzása, — miután nincs adat arra, hogy az áthúzás mind a két félnek az egyességtől való elállásán alapult — egymagában a korábbi egyesség és lemondás hatályvesztését nem vonta maga után.