Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 7 6. Ha a házassági életközösség megszakadásában a nő is vétkes, a férjtől ideiglenes tartást nem követelhet. (Kúria 1932. okt. 12. P. III. 1090/1932. sz.) = Állandó gyakorlat. 1. Ha a házasságot felbontó külföldi ítélet Magyarországon érvénytelen és a felek az együttélést helyreállítják, az együttélés újabb megszakadása esetében beállanak mindazok a következmények is, amelyeket a jog az esetre szab meg, ha a fennálló házassági kötelékben való együttélés megszakíttatik. ^Kúria lm okt_ 4 p m 1806/1932. sz.) Indokok: A peresfelek 1909. évi február hó 9-én egymással házasságot kötöttek. Az együttélés azonban 1912. évi június hó 12-én megszakadt és az 1918. évi június hó 26-án a felperes által beadott bontókeresetre megindult perben a trianoni békeszerződéssel Komániához átcsatolt sz.-i törvényszék 1924. évi március hó 18-án a peresfelek házasságát felbontotta. Az alperes férj magyar állampolgár. Az 1925 : VI. tc.-be foglalt és a polgári jogsegély és a magánjog körébe tartozó egyes kérdések tárgyában Romániával létrejött egyezmény 2. cikke és az 1912 : XII. tc.-nek 5. §-a értelmében a Ht. 114. §-ának rendelkezésénél fogva a fentebb említett bontó ítélet, az alperes magyar állampolgár volta miatt, az alperes férjre nézve érvénytelen és így a peresfelek házasságát vele szemben feltétlenül fennállónak kell tartani. Ennek a következménye pedig, hogy ha a felek az együttélést helyreállítják, az együttélés újabb megszakadása esetében beállanak mindazok a következmények is, amelyeket a jog az esetre szab meg, ha a fennálló házassági kötelékben való együttélés megszakíttatik. 1930. évi június hó 13-án a káptalan előtt a felek kijelentették, hogy egymással kibékülnek. 1930. évi augusztus hó 26-án •a felperes az alperes házába ment lakni s ott lakott az alperessel együtt 1930. évi október hó 6-ig, amikor is az alperesnek a házából eltávozott. 1930. évi június hó 13-án, a káptalannál volt eljárás után, a felperes kívánságára a felek a kir. közjegyzőhöz mentek, akinél oly tartalmú egyességet kötöttek, hogy a felperest az alperes havidíjazás ellenében házvezetőnőként alkalmazza. A peresfelek az 1930. évi augusztus hó 26-ától 1930. évi október hó 6-ig tejedő időben külön szobában laktak, egymással nemileg nem érintkeztek s a felperes a háztartás vezetését át sem vette.