Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 3 2. Ha a mezőgazdasággal foglalkozó szülő a gyermekével (és esetleg ennek házastársával) együtt szerzett vagyonból magának ingatlant vásárol, a tulajdon megosztását a családtag azon a jogcímen, hogy a vételárra fordított összeghez ő is keresetével hozzájárult, rendszerint nem igényelheti. (Kúr-a lm ^ ^ p y 5898/lm gz } Indokok: A b.-i 104. számú telekjegyzőkönyvben 126. helyrajzi szám alatt felvett, jelenleg a felperes kiskorú unokái, a harmad- és negyedrendű alperesek tulajdonát tevő ingatlant illetően a fellebbezési bíróság abból a tényből, hogy a felperes és felesége hosszabb időn át elsőrendű alperessel és férjével közös háztartásban, a közös keresetükből éltek, azt a következtetést vonja le, hogy az 1908. évi augusztus hó 11-én vásárolt és az elsőrendű alperes nevére írt ingatlant néhai P. János és felesége, továbbá a felperes és elhalt felesége, P. Erzsébet, a négyük közös háztartásában közreadott keresetükkel közösen szerezték, így ez az ingatlan a szerzéshez vagyonilag hozzájárult társak (közöttük a felperes) egyenlő arányú közös tulajdonává vált , habár az ingatlan az adás-vételi szerződés alapján a felperes beleegyezésével egyedül P. Jánosné nevére került és a vételárhátralékról szóló kötelezvényen, adóslevélen, váltókon is adósként Ő és férje szerepelnek. Ennek a ténybeli és jogi következtetésnek a helyességét az alperesek megtámadják. Az alpereseknek ez a támadása alapos. A fellebbezési bíróság ugyanis a támadott következtetését a közösségre rendszerint fennálló ama jogi elvből vonja le, hogy a közös munkálkodással szerzett vagyon a közreműködő társaknak közös tulajdonává válik. Ámde ez a jogelv a szülőkkel közös háztartásban élő gyermekre és házastársára ily általánosságban alkalmazást nem nyerhet, nem különösen akkor, ha oly körülmények forognak fenn, amelyek arra mutatnak, hogy a közös háztartásban élt családtagok a közös keresetükből származó vagyonból való mikénti részesedésüket még a szerzés idején létrejött megállapodásaikkal rendezték is. A mezőgazdasággal foglalkozók között ugyanis rendszerré fejlődött az, hogy külön kifejezett megállapodás és kikötés nélkül a szülőkkel közös háztartásban élő s velük közösen dolgozó gyermekek keresményüket a szülőknek szolgáltatják át s a szülőknek az átadott pénzbeli kereset felett szabad rendelkezési jogot biztosítanak. Ha tehát a szülő ily közös keresetből származó vagyonból a saját nevére ingatlant vásárol, a szülőnek a fenti értelem1*