Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

4 Magánjogi Döntvénytár. ben elismert rendelkezési jogánál fogva az tulajdonjogilag a szerzőt illeti s a tulajdon megosztását a családtag azon a jogcímen, hogy a vételárra fordított összeghez ő is keresetével hozzájárult, rendszerint nem igényelheti. A családi életközösségekben kifejlődött életviszonyok ilyen felfogására, a szülő' főszerzői minőségének elismerésén kívül mindenesetre az is vezetett, hogy a szülők vagyonát, eltérő végintézkedés nélkül, a leszármazók öröklik, így azoknak a gyermekük szerzésével gyarapított vagyona is végeredményében a leszármazókra száll, minélfogva a szerzés alapján való elkülönítése az ily közösségben céltalannak látszik. = A szülők és gyermekek együttes szerzésére a Kúria a szülő főszerzői minőségét állapítja meg. A házassági vagyonjog fogalmainak efféle átvitelére lásd a házasságon kívüli együttélés alatti keresmény megosztását a közös szerzés címén (Mjogi Dtár XXI. 67., XXV. 5. alatti eset).j 3. A távbeszélő használatának megengedése — külön kikötés nélkül — általában nem jelenti azt is, hogy a távbeszélőn az ilyen használót felhívni is lehet; és, hogy a használatot megengedő köteles a felhívásokat a használóval közölni. (Kúria 1932 okf> 25> p yL 6918/193o. sz.) = Megfelel annak az elvnek, hogy a precariumszerü szolgáltatások tartalmát általában megszorítóan kell érteni. 4. Ha a nem vétkes nő a névviseléshez való akaratát a bontóferben nem nyilvánítja ki, a névviseléshez való jogát elveszíti. (Kúria 1932 nov 2 p m 4288/1931.sz.} Indokok: A házasságnak ítélettel történt felbontásával a Ht. 73. § értelmében a házasság megszűnik. A családi kapcsolatnak ezzel beálló megszűnése természetes következményként maga után vonja, hogy az elvált nő férje nevét nem viselheti. A Ht. 94. § első bekezdése ezt a következményt a vétkes nőre feltétlenül alkalmazza. A nem vétkes nőnek névviselésére nézve azonban a törvény abból a felfogásból indul ki, hogy a nőnek társadalmi állására befolyással lehet az a körülmény, hogy házasságának felbontása után viseli-e férje nevét vagy sem. A névviselésnek feltétlen megtagadása tehát túlszigorú volna. Másrészt azonban nem volna megokolt az ártatlan nőt abban a szabadságában korlátozni, hogy házasságának felbontása után férje nevét mellőzve leánynevét vehesse fel újra. A Ht. 94. §-ának második bekezdése ezeknek megfelelően a vétlen nő annak a jogának a gyakorlását,