Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

2 Magánjogi Döntvénytár. nélkül létrejött ideiglenes adás-vételi szerződés, amelyet utólag sem hagyott jóvá, nem köti. Nem állapítható meg a másodrendű alperes eladói kötelezettsége az alapon sem, hogy az eladási megbízást a vele együttélő házastársa, az elsó'rendű alperes, a férje, az ő tudtával adta a harmadrendű alperesnek, mert a férj sem idegenítheti el jogérvényes megbízás nélkül a felesége ingatlanát, márpedig a megállapított tényállás szerint elsó'rendű alperesnek erre vonatkozó érvényes meghatalmazása a feleségétó'l, a másodrendű alperestől nem volt. Az első- és másodrendű alperesek pedig azért támadták meg a fellebbezési bíróság érdemi döntését, hogy a fellebbezési bíróság a felperest keresetével az elsőrendű alperessel szemben nem utasította el, holott az adás-vételügylet e részében is hatálytalan. Ez a támadás sem helytálló, mert a fellebbezési bíróság az ítéletében előadott körülményekből nem nyilván helytelen következtetés útján jutott arra az eredményre, hogy az adott esetben az eladás részbeli érvénytelensége a jogügylet másik részének a hatálytalanságát nem vonhatja maga után, mert így az egységes jogügyletre felállított szabályoknak merev alkalmazása a szerződést annakidején teljesítő felperesre nézve rendkívül méltánytalan volna*, míg a külföldön tartózkodó, tehát közös birtokban nem levő alperesekre, akik közül elsőrendű alperes az eladásra határozott megbízást adott és E) •/• alatt csatolt levele szerint a megtörtént eladásnak nagyon is megörült, a tulajdonostárs változása tekintetbe vehető érdeksérelmet annál kevésbbé jelent, mert a perbeli védekezésükből kitűnik (a 8. számú előkészítő irat), hogy az ingatlanhoz nem ragaszkodnak, csak a felperes által fizetettnél magasabb vételárat igényelnek. Minthogy pedig a jogügylet egységéből folyó jogelvek általában csak akkor nyerhetnek alkalmazást, ha az ügylet tárgya és a létrejöttének körülményei, valamint a feleknek egyaránt méltánylandó érdekei ezen jogelvek alkalmazását indokolttá teszik, ez okból a fellebbezési bíróság a támadott azzal a döntésével, hogy az adott esetben és a fennforgó körülmények méltánylásával az egyébként is négy tulajdonostárs nevén vezetett ingatlanból, az elsőrendű alperes nevén vezetett negyedrész ingatlanilletőségre a kereseti adás-vételi ügylet joghatályát fenntartotta, anyagi jogszabályt nem sértett meg. = Más konstrukcióval és fogalmazásban ugyanide vezet a MTK. jav. 1020. §-a. Az eladó érdeke a reá eső vételárban merül ki ; ezt pedig a részleges érvénytelenség nem érinti.