Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 109 hető vissza, hogy a gyógykezelés alkalmazott módja az orvosi tudomány állásához képest nem volt megfelelő, vagy a káros hatás átlagismeretek mellett is előrelátható volt, és a káros hatás megelőzésére szolgáló általában ismert óvórendszabályok akár gondatlanságból, akár tudatlanságból mellőztettek. ^Kúria 1933 márc 31 p VI 4073/193L sz<) Indokok : A fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes kezein a Röntgen-kezelés túladagolása folytán előállott bőrelszíneződés, és az elszínesedett bőr állományában, ellentállóképességében, valamint az érzékenységében bekövetkezett elváltozás, az alperes által az 1919. év második felében alkalmazott Röntgen-adagolásnál elkövetett műhibára vagy gondatlanságra nem vezethető vissza, megfelel a perben meghallgatott orvosszakértők, valamint az Igazságügyi Orvosi Tanács ebben a részében megegyező szakvéleményének, illetve felülvéleményének. Nem hozhatja fel sikerrel e megállapítással szemben a felperes azt, hogy a pernek általa kiemelt egyéb adatai az elváltozásnak az alperes kezelése alatti időben történt bekövetkezésére mutatnak, tehát alkalmas bizonyítékok merültek fel a fent körülírtaktól eltérő, éspedig azúttal azért is indokolt megállapításra, mert a fellebbezési bíróság abban a másik kérdésben, hogy a bőrelváltozások fokozni voltak alkalmasak a más okból (spina ventosa) előállott és fennálló csontelváltozások által előidézett kárt (eléktelenítés és munkaképesség-csökkenés), az Igazságügyi Orvosi Tanács véleményétől már maga is eltérő álláspontra jutott. A felperes panasza most kiemelt első részében ugyanis lényegileg az eltérő tartalmú bizonyítékai felülmérlegelésének a felülvizsgálati eljárás keretébe való bevonását célozza, ennek azonban helye nem lévén, a fellebbezési bíróságnak a kártérítés kötelezettség alapját érintő elől kiemelt megállapítása a Pp. 543. § I. és III. bekezdésében irányadó az ügy felülvizsgálatánál is. A panasz felhívott másik részében pedig azért nem jöhetett figyelembe, mert a fellebbezési bíróságnak a kárfokozás kérdésében az Igazságügyi Orvosi Tanács felülvéleményétől eltérő állásfoglalása, miután a kártérítési felelősség kérdése a műhiba, illetve gondatlanság hiánya alapján volt eldöntendő, közömbös körülményre vonatkozik. A döntésnél irányadó megállapítás mellett tehát alaptalanná válik a felperesnek az anyagi jog megsértése címén elő-