Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Magánjogi Döntvénytár. 71 Ilyen körülmények között a kir. Kúria 16. számú elvi határozatára való tekintettel (. . . Mint a fejben I. alatt. . .) A perben semmiféle olyan adat nem merült fel, amelyből megállapítható lenne, hogy az örökhagyó a megtámadásban akadályozva volt. Abból ugyanis, hogy az örökhagyó nem tudott arról, hogy a felperes törvényesként volt bevezetve a születési anyakönyvbe, és hogy járatlanságánál fogva nem tudta, hogy neki a törvényességet meg kell támadni, az akadályozottságot megállapítani nem lehet, mert a jogban való tévedés mentségül nem szolgálhat. Minthogy a kifejtettek szerint a felperes az örökhagyó törvényes leszármazójának tekintendő, ennélfogva joga van az örökhagyó végrendeletét megtámadni. = Ad I. : Lényegiles így a szövegben hivatkozott PHT. 16. sz. E. H.-on kívül : Mjogi Dtár IV. 234., VI. 181., VIII. 33., X. 2., XVIII. 63. — Ad II.: Ha a férj abban a tudatban volt, hogy a házassági perben a gyermek törvénytelenségét megállapították, ez Mjogi Dtár V. 227. szerint egy tekintet alá esik a törvényesség megtámadásával; sőt Mjogi Dtár X. 200. általában gátló okul fogadja el a megtámadás elmulasztására nézve a férjnek (műveltségi fokára és társadalmi helyzetére tekintettel) menthető jogi tévedését. A jogismerési fikciónak ez az enyhítése indokoltnak látszik (szemben a MTK. jav. 188. § és a fenti döntés szigorú álláspontjával). 76. /. Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosult részére kötelesrészét meghaladó örökséget rendelt valamely korlátozással, a kötelesrészre jogosult követelheti, hogy a kötelesrészének megfelelő örökségi jutaléka minden korlátozástól mentesen azonnal adassék ki, a korlátozás pedig csak a kötelesrészt meghaladó jutalékra tartassék fenn, ha csak az örökhagyó akként nem intézkedett, hogy a jogosult a neki szánt részesítést csak úgy kapja meg egészben, ha a korlátozást a kötelesrész tekintetében is elfogadja. — II. Ha a szülő élők közti ügylettel vagyonát más javára rendelt haszonélvezettel terhelten ruházza át a leszármazó jár a s utóbbi azt elfogadja, akkor a leszármazó nem sérelmezheti kötelesrészének haszonélvezettel történt megterhelését. (Kúria 1933 jan n p L 4218/1930. sz.) Indokol: : Y. Andrásné a szerződésben felsorolt ingatlanait az utána várható örökségi igény kielégítése fejében átruházta unokájára, kiskorú V. János felperesre, fenntartva azokra a maga és a férje V. András alperes javára a holtig tartó haszonélvezeti jogot.