Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

68 Magánjogi Döntvénytár. Ugyanis. (. . . Mint a fejben . . .). Alpereseket tehát, a most kiemelteknél fogva felülvizsgálati kérelmükkel el kellett utasítani. A felperes felülvizsgálati kérelmét ellenben a kir. Kúria az alábbiak szerint alaposnak találta. A fellebbezési bíróság azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy felperes örökbefogadó anyját meglökdöste, megrúgta, megverte és minó'síthetlen kifejezéssel illette, nem állapított meg tényállást abban a tekintetben, hogy ezek ugyanazon alkalommal vagy különböző időpontokban történtek-e. A kir. Kúria az 1930 : XXXIV. tc. 40. §-a alapján a maga részéről idevonatkozó tényállásként azt állapította meg, hogy mindezek ugyanazon alkalommal, a B. Antaléknál tartott disznótor után történtek. Ez a megállapítás annál inkább indokolt, mert az örökbefogadó szülők végrendeletükben, az örökbefogadó anya sérelmére elkövetettként kifejezetten egy tettlegességet, a «fellökést» jelölték, meg kitagadási okul. A meg nem támadott és ekként e helyütt is irányadó tényállás szerint azonban felperes a kérdéses disznótoron örökbefogadó szüleivel együtt vett részt és ott annyira lerészegedett, hogy magáról a ruhát szaggatta és P. Pál tanú vallomása szerint beszélni sem lehetett vele. Igaz ugyan, hogy a fiatalkor egymagában nem szolgálhat mentségére a felperes cselekményének, a megállapított teljes részegség azonban annak a felperes terhére való beszámítását kizárja. Ezért és mert a felperes örökbefogadó szüleinek a jelenlétében és ekként olyan alkalommal részegedett le, amikor ezeknek nemcsak kötelességükben, hanem módjukban is állott lerészegedését megakadályozni : a kir. Kúria felperes felülvizsgálati panaszát alaposnak találta és a felperes által az örökbefogadó anyjával szemben tanúsított magatartásnak kitagadási okul való megállapítását mellőzte. Ezek szerint és mert a felperes terhére bizonyított részegeskedés és nyilvánosházbajárás már a végrendelet megalkotása után történvén, a végrendelet tartalma ezekre nem vonatkoztatható : az örökhagyók által alkotott végrendeletben foglalt kitagadás joghatállyal nem bír, következésképpen a felperes, mint az örökhagyóknak örökbefogadott gyermeke az alperesektől, mint a vagyon hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyók által megajándékozottaktól kötelesrészét jogosan igényelheti. = Ad I. : Hasonló (gyermek éjszakai szökése esetében) : Jogi Hirlap III. 988.