Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1934)

66 Magánjogi Döntvénytár. Indokok : A peres felek között folyamatban volt perben megállapított tényállás szerint a peres felek házassági életközössége akként szakadt meg, hogy a mostani felperes a közös lakást 1926. augusztus 20-án elhagyta. A kir. Kúriának ebben az említett perben 1929. P. III. 3954/52. szám alatt 1930. május 8-án meghozott ítélete szerint a felperesnek ez a távozása jogosulatlan volt, de ítéletében azt is kimondotta a kir. Kúria, hogy az alperes köteles lett volna a felperesnek békítő' kísérleteit figyelembevenni és a felperesnek megbocsátani. Az ítéletnek ily jogi álláspontjára tekintettel, az alperesnek eredetileg jogos távolléte, a békítési kísérletek ok nélkül történt visszautasítása következtében jogosulatlanná vált, de csak a kir. Kúria ítéletének meghozatalától kezdve, mert ez az ítélet döntötte el azt a kérdést, hogy az alperes távolléte jogos-e vagy sem. Az alperest tehát csak az ítélet meghozatalától kezdve lehet olyannak tekinteni, mint aki szándékosan és jogosulatlanul, él külön házastársától, és így a házassági együttélés szándékos és jogosulatlan megbontója. A Ht. 77. §-ának a) pontja értelmében az ebben a szakaszban meghatározott bírói felhívás kibocsátását az a házasfél szorgalmazhatja, akit házastársa szándékosan és jogosulatlanul elhagyott és az elhagyástól számítva hat hónap eltelt. Szándékos és jogosulatlanul elhagyó házastársnak kell tekinteni azt is, aki a házassági együttélést jogosulatlanul megbontja. Ezekből következik, hogy a felperes csak az említett ítéletnek 1930. május 8-án történt kézbesítésétől számított hat hónap eltelte után lett volna jogosult a bírói felhívás kibocsátását szorgalmazni. A felperes azonban ezt a hat hónapot nem várta be és a bírói felhívás kibocsátását már 1930. június 26-án kérte. Ennek folytán a felperes jogosulatlan kérelmére kibocsátott bírói felhívásnak nincs jogi hatása és a felperes nem kívánhatja a házasság felbontását azon az alapon, hogy az alperes a bírói felhívásnak nem tett eleget. Ezek szerint a fellebbezési bíróság az anyagi jog ellenére döntött, amidőn a peres felek házasságát a Ht. 77. §-ának a) pontja alapján felbontotta, miért is. a fellebbezési bíróság ítéletét a kir. Kúria megváltoztatta és a felperest keresetével elutasította. = V. ö. Mjogi Dtár VIII. 201., XIII. 62., XX. 73.; Jogi Hirlap I. 1165., 1248., 1263.