Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 65 De mindezekből okszerűen foly az is, hogy a másodrendű alperes vagyoni helyzetében és a jelenlegi rossz gazdasági viszo­nyok között a felperes felülvizsgálati kérelmében kért további tartásdíj az anyagi jog helyes alkalmazásával meg nem ítélhető. A felperesnek az a panasza sem alapos, hogy az elsőbíróság a megítélt tartásdíjnak a kereset beadása napjától való meg­fizetése helyett, az ítéletek meghozatala napjától való fizetési kötelezettségét jogszabálysértéssel mondották volna ki, mert a bírói gyakorlat által kifejlesztett jogszabály szerint akkor, ha a keresetlevél beadásától az ítélethozatalig letelt időre járó tartás­díjak a marasztalt fél vagyoni helyzetét nyomasztólag befolyá­solnák, a marasztalást csak az ítélet keltétől mondja ki a bíró­ság. Ugyanez az elvi álláspont érvényesül a tartásdíjnak a fel­lebbezési bíróság által történt felemelése esetén is a felemelt összegre nézve. = Ad I. : Ugyanígy a MTK. jav. 229. § 2. bek. — Ad II. : Lényegileg így: MTK. jav. 116. §. — Ad III.: A Jogi Hirlap I. 626. a. közölt ítélet szerint, ha a szülő a kereset megindításában tőle nem függő okból akadályozva volt, a tartást a keresetet huzamosan megelőző időre is követelheti. -— Az utóbbi­val és a fenti döntéssel lényegileg egyező a MTK. jav. 237. § 2. bekezdése. 69. A mindkét szülő életében a közös gyermek részére a szülök egyike által tett juttatást az ellenkező bizonyítá­sáig mindkét szülő részéről azok megegyezése alapján adottnak kell tekinteni. (Kúria 1932. jan. 14. P. I. 6395/1929. sz.) = V. ö. a MTK. jav. 2146. §-át. 70. A jog fenntartás nélkül jelvett követelés átérté­kelésének — amennyiben ennek a többi törvényes elő­jeltétele is megvan — nem csupán csak akkor van helye, ha a hitelező tönkrejutása kizárólag a vitás követelés név­értékben történt fizetése miatt következett be, hanem az átértékelési kötelezettség megállapítására elegendő már az is, ha a perbevitt követelés átértékelésének elmaradása számbavehető mértékben közrehatott egyéb, a hitelezőtől füg­getlen okokkal együtt a hitelező tönkrejutásánál. (Kúria 1932. febr. 12. P. VI. 2609/1930. sz.) = Ugyanígy az ítélet szövegében hivatkozott P. IV. 2193/1929., P. VI. 4016/1927., P. VI. 2070/1929. és P. VI. 4449/1930. számú ítéletek. — A Jogi Hirlap IV. 273. alatti határozat az okozati összefüggést még szoro­sabban értelmezte. Magánjogi Döntvénytár. XXV. u

Next

/
Thumbnails
Contents