Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

66 Magánjogi Döntvénytár. 71. I. Ha a tőke átértékelhető, akkor ez a tőke kamataira is áll. — II. Kamat után kamat — külön kikötés nélkül — csak a keresetindítástól jár. — III. Átértékelt követelés után a késedelmi kamat 5°/o. (Kúria 1932. febr. 17. P. VI. 3344/1930. sz.) = Ad I—III.: Állandó gyakorlat. 72. A szívességből, tehát a tulajdonos engedelmével és elnézéséből gyakorolt úthasználat — bármily hosszú ideig gyakoroltatik is — az útszolgalom elbirtoklásához nem vezet. ^Kúria 1932< febr_ n p y 1155/i93o. sz.) = Ugyanígy : Dt. 3. f. XXV. 157., XXVII. 144., Mjogi Dtár IX. 195., XII. 11. 73. A hagyományért, ha az több örököst terhel, az örökösök rendszerint örökrészeik arányában felelnek, egyetemlegesen pedig csak akkor, ha az örökhagyó ekként rendelkezett. (Kúria 1932 jan> 27> p L 7493^929. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben . ..). . Ebben az esetben a felperes hagyománya az összes örökösöket — az alpereseket — terheli ugyan, de az egyetemlegességnek említett feltétele hiányzik. Nem áll meg az egyetemleges kötelezésnek a felperes által vitatott az az alapja sem, hogy a hagyománnyal voltaképpen az örökhagyó férje volt mint örökös megterhelve, s ezért az alperesek mint a férj örökösei a férj hagyatéki tartozásaként felelnek. Nem áll meg ez az alap azért, mert az alperesek az örökhagyó hagyatékát mint az örökösül elsősorban kinevezett férj halála esetére helyettesített örökösök a férjnek az örökhagyó előtt bekövetkezett halála folytán közvetlenül és a saját jogukon szerezték meg. Tévedett tehát a fellebbezési bíróság akkor, amikor a felperes hagyományának kiszolgáltatására az alpereseket egyetemlegesen kötelezte. = Ugyanígy : Mjogi Dtár IX. 153.; MTK. jav. 1927. §. 74. I. Ha a házastárs a tulajdonában álló közszerzeményi ingatlant elidegeníti, a másik házastárs közszerze-