Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)
64 Magánjogi Döntvénytár. talta őt havi 15 pengő tartásdíj megfizetésére annak a megállapításával, hogy a másodrendű alperes felesége az adóhivatali adatokból kitetszően tekintélyes vagyonnal rendelkezik. A másodrendű alperes a felülvizsgálati kérelmében arra utal, hogy a felesége a felperessel szemben fennálló feszült viszonyára tekintettel inkább kész a házassági életközösséget is megszüntetni, semhogy a felperes tartásdíja az ő vagyonából fizettessék. Ezzel szemben a felperes abban lát anyagi jogszabálysértést, hogy a feleség és férj vagyoni helyzetének a család megélhetését szolgáló eredménye mellett a másodrendű alperes csak 15 pengő tartásdíjra köteleztetett és 60 pengő tartásra irányított keresetével egyébként elutasíttatott. A kir. Kúria a másodrendű alperes panaszát nem találja helytállónak, mert bár jogszabály, hogy a férj köteles feleségét illendően eltartani és jogszabály az is, hogy a kiskorú gyermekek tartása tekintetében az apa kötelezettsége az anya ilyirányú kötelezettségét feltétlenül megelőzi, de a házassági vagyonjog rendelkezései értelmében a család vagyoni helyzetének megbírálásánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy a különböző társadalmú foglalkozásokhoz képest egy vagy más formában a feleség is köteles férjét közremunkálással támogatni, sőt a mai nehéz gazdasági viszonyok között a körülmények szerint köteles önállóan is keresni és a házassági terhek viseléséhez egyéb jövedelméből is méltányosság szerint hozzájárulni, amennyiben életviszonyaik mindezt így kívánják. Éppen ezért a fellebbezési bíróság helyesen utalt arra a családerkölcsi kötelemre is, amely a nőt a családhoz fűzi s amely erkölcsi kötelem a feleségben a férje iránt való tiszteletet és szeretetet odáig kell hogy fokozza, hogy a férj a saját szülei iránt tartozó tartási kötelemnek is viszonyaihoz mérten eleget tehessen. A peresfeleknek módjukban állott volna a községi elöljáróság adóadatainak gazdasági (vagyoni) alapjait közelebbről is igazolni és a fellebbezési bíróság által jelzett «tekintélyes vagyon» tárgyilagos meghatározását lehetővé tenni, azonban a kir. Kúria az adózási adatokból is megnyugvással következtethet arra, hogy a másodrendű alperes a" még alsóbb iskolázás alá tartozó gyermekei nevelésére és tartására szükséges kiadások mellett családi jövedelméből 15 pengőt juttathat a felperesnek. Ezekre való tekintettel a másodrendű alperes felülvizsgálati kérelmében panaszolt jogszabálysértés nem forog fenn s ezért a kereset teljes elutasítására irányuló kérelem nem helytálló.