Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

62 Magánjogi Döntvénytár. különben általában óvadék kívánásával szokta magát előre biz­tosítani. Ha a felperes ezt is elmulasztotta, az adott helyzetben a kötelezettségeit teljesítő alperessel szemben vagyoni teljesítő­képesség hiánya okából a szerződés felbontását nem követelheti. A szerződés 30. pontja értelmében ki is kötött 20,000 P biztosí­tékot, de az alperes javára az átvett dolgok árába betudással. = Ugyanígy a MTK. jav. 1130. § utolsó mondata. 67. Ha a jogerős ítélettel befejezett házassági bontó perben a feleség nőtartási igényt nem támasztott és vala­milyen formában jogfenntartással nem élt, utólag vég­leges nőtartási díjat többé nem követelhet. (Kúria 1932. febr. 11. P. III. 3001/1931. sz.) Indokok : A Polgárjogi Határozatok Tárában 411. szám alatt közölt határozatban kifejezésre jutó anyagi jogi szabály szerint a végleges nőtartáshoz való jog a házassági kötelékből eredő jog, amelynek hatása a házasság felbontásakor nyilvánul, mivel a házasság felbontásakor válik egyidejűleg érvényesít­hetővé. A végleges nőtartási jog természetében rejlik, hogy — annál a szoros összefüggésnél fogva, amelyben a házasság fel­bontásával áll, továbbá a Ht. 90. §-ának annál a rendelkezésénél fogva, amely szerint a végleges nőtartás kötelezettségének és terjedelmének a megállapításánál a vétkessé nyilvánított férj­nek a házasság felbontásakor létezett vagyoni helyzete, társa­dalmi állása és a nem vétkes nőnek a jövedelme is irányadó — a végleges nőtartási igény magában a házassági bontóperben kerüljön megvitatás, bírói mérlegelés alá, amikor a bíró abban a helyzetben van, hogy a végleges nőtartás összegének meg­határozásánál irányadóul szolgáló körülményeket kiderítse és megállapítsa. Ennek megfelelően intézkedik a Pp. 695. §-a, amidőn el­rendeli, hogy a Ht. 90. §-ában említett, tehát a végleges nőtartás kérdését a felbontó vagy az elutasító ítéletben kell eldönteni. Ezekből kifolyóan (. . . Mint a fejben . . .). Következéskép­pen jogfenntartásra irányuló akaratnak kinyilvánítása nélkül joglemondás rejlik s nőnek abban a tényében, hogy a bontó­perben nőtartást nem érvényesített. = De a fenntartással egyenlő hatályú a bontóítélet jogerőre emelke­dése előtt megindított külön per (Mjogi Dtár XXI. 101. — V. ö. Mjogi Dtár XXIV. 7. a. közölt eset jegyzetét).

Next

/
Thumbnails
Contents