Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Mcu/ánjogi Döntvénytár. 21 annyi belátást is, hogy felismerhette annak a veszélyét, ami a fordítókorong tetején való játszással jár. A halesetnek azonban nem a sértett hibája volt kizárólag az oka. A megállapított tényállás szerint az alperes vasút állomásán létesített fordítókorong az engedélyezett létesítési terv szerint készült és használata műszaki biztonság szempontjából a vasúti személyzettel szemben megfelelő ugyan, — azonban az állomás épületétől 120 lépés távolban mindenki által megközelíthető nyílt helyen volt elhelyezve, amelyre az állomás egyetlen alkalmazottja kellően felügyelni nem tudhatott — szerkezete kívülről burkolva nem volt, a korong mozgatását akadályozó rögzítőkarról hiányzott az elzárókészülék, könnyen forgásba volt hozható, és a szakértők véleménye1 szerint a miatt, mert a fogantyú nyelvét bárki kiemelhette, személybiztonság szempontjából nem volt a laikus közönségre tekintettel is megfelelően szerkesztve. A fordítókorong rögzítőkarjának teljes biztonságot nyújtó zárókészülékkel való ellátása tehát a korong nyílt elhelyezése, hozzáférhetősége és szerkezeti minősége miatt is szükséges és indokolt volt volna, s ennek elmulasztása az alperesnek terhére annál is inkább betudható, mert éppen abból a tényből, hogy felperes már több ízben bement a pályaudvarra és a koronggal való ismételt játékával okot adott arra, hogy onnan elkergessék és el is tiltsák, nyilvánvalóvá lett, hogy az állomás egyetlen alkalmazottjának a felügyelete nem elégséges a korong ellenőrzésére. A per tárgyává tett baleset tehát nem kizárólag a sértett önhibájából következett be, hanem az alperes hibájából is, mert a baleset megelőzése céljából szükséges óvintézkedések körül az alperes vasutat mulasztás terheli. = Ugyanez volt a Mjogi Dtár XXIV. 22. sz. a. közölt esetben a Kúria elvi álláspontja ; L az utóbbi eset jegyzetét. 20. Ha az átruházott dolog nem volt az átruházó tulajdona, a szerző az átruházott dolog tulajdonjogát nem szerzi meg abban az esetben, ha a szerző a dolgot ingyenesen szerezte, vagy ha nincs jóhiszemben, avagy ha a dolog birtokát a tulajdonostói erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy egyébként beleegyezése ellenére jogtalanul vonták el. rKúria 1931 okt 27. P. V. 1481/1930. sz.)