Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

22 Magánjogi Döntvénytár. Indokok : (. . . Mint a fejben . . .) Helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság, hogy a másodrendű alperes az elsőrendű alperessel való közeli rokoni kapcsolatából kifolyóan olyannak tekintendő, mint aki tudta vagy elemi gondossággal megtudhatta, hogy a kereseti gép tulajdonjogát a felperes az elsőrendű alperes ellen indított perrel vitássá tette, és hogy ekként a másodrendű alperes jóhiszemű szerzőnek az adott esetben nem tekinthető. A jóhiszeműség hiányának a vélelmével szemben pedig az a körülmény, hogy a másodrendű alperes az adás-vételi szerződést a községi elöljáróság közbenjöttével kötötte meg, súllyal annál kevésbbé bír, mert ez a tulajdonjog vitássá és peressé tételéről való tudomást ki nem zárja. = Megegyezik a MTK. javaslatának szövegezésével (563. § 1. bek. és 565. § 1. bek.). L. Nizsálovszky : A látszat a jogban. 21. A kegy díj nyugdíjtermészetű járandóság lévén, mint ilyen a nyugdíjjal azonos elbírálás alá es'k és az 1926 : XVI. tc. rendelkezései szerint értékelendő át. (Kúria 1931. szept. 15. P. II. 5590/1929. sz.) 22. A vagyoni ügyet ellátó megbízott megbízójámak eljárásáról számot adni köteles. (Kúria 1931. okt. 13. P. III. 7904/1930. sz.) = MTK. jav. 1621. §. 23. Ha a végrendeletben foglalt egyes kifejezések kételyt engednek meg, úgy a végrendelet a tulajdonnal való szabad rendelkezés elvéből folyóan akként magyarázandó, hogy az örökös rendelkezési joga mentől kevésbbé korlátoztassék. (Kúria 1931 okt 28. P. III. 2775/1931. sz.) = V. ö. MTK. jav. 1922. § 2. bek. 24. Ingatlanra vonatkozóan — ha birtokbaadással kapcsolatos is — a létrejött osztály érvényességéhez annak okiratbafoglalása nem szükséges. (Kúria 1931. okt. 15. P. V. 5977/1929. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság az ítéletében megállapított tényállásból — amelyet a felperes válasziratában kifejezetten