Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

16 M agánjogi Döntvénytár. a «közszerzeményi vagyont» is érinti, nem teszi a vonatkozó rendelkezést hatálytalanná. Csak azzal a következménnyel jár, hogy a hagyatékot terhelni fogja a közszerzeményi követelés, éppen úgy, mintha a «közszerzeményi» tárgyakat az örökhagyó életében elkötelezte volna. A közszerzeményi jelleg nem bennrejlő tulajdonsága a dolgoknak, hanem csak annyit fejez ki, hogy a dolog adott időpontban közszerzeményi követelés tárgya. A fenti esetben tehát nem az ingatlanok felerésze, hanem az azok szolgáltatása iránti követelés tartozik a nagyanya hagyatékához. A Kúria szerkesztésmódja a már feladott dologias felfogás eszmekörében mozog. V. ö. Mjogi Dtár XXIV. 160. és az ott idézetteket. 14. /. Az 1923 : X. tc. 16. § első bekezdésében meghatározott határidő nem a jog érvényesítésére rendelt oly záros határidő, amelynek elmulasztása 'jogvesztéssel jár, hanem kifejezetten elévülési időként van megjelölve, amely meghosszabbítható és megrövidíthető. — //. Oly esetben, midőn a törvény a rendesnél rövidebb elévülési időt szab meg, a kártérítési kötelezettség elismerése esetén is ez az utóbbi rövidebb idő az irányadó. — 77/. Az ajánlat az ajánlatot tevőt addig köti, ameddig rendes körülmények között a válasz megérkezését várhatja. (Kúria 1931. dec. 1. P. VI. 1947/1930. sz.) = Ad II. : PHT. 192. sz. E. H. 15. /. Nem tekinthető okiratba foglaltnak az ingatlant elidegenítő ügylet, ha azt csak a vevő írta alá. — II. Az alakszerűség hiánya ráutaló (konkludens) tényekkel nem pótolható. (Kúria 1931. dec. 11. P. VI. 2222/1930. sz.) Indokok : Az 1920 : XXXVI. tc. 77. §-a által hatályban tartott 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-a értelmében ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges. Attól az esettől eltekintve, midőn az elidegenítési és elfogadási nyilatkozat külön okiratba van föl véve, általános szabály, hogy a törvényszabta írásbeli alakhoz szükséges, hogy a szerződési okiratot mindegyik fél aláírja. A C) alatt csatolt adás-vételi szerződést csak az alperes, a vevő, írta alá, ellenben a felperes, az eladó, azt aláírásával nem látta el. Ilykép az ingatlan elidegenítését célzó ez a jogügylet okiratba foglaltnak nem tekinthető s az adás-vétel érvénytelen.