Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 155 Ez a per, amelynek folyamán a végrendeleti örökös meghalt, azzal az egyességgel nyert befejezést, amelyet az elsőrendű alperes, mint a végrendeleti örökösnek örököse, s a másod- és harmadrendű alperesek az örökhagyó hagyatéki ügyében az 1930. évi november hó 14. napján kötöttek. Egyben az egyességben, noha ennek folytán a hagyatékiján a végrendelettől eltérően a másod- és harmadrendű alperesek is részesedtek, a szerződő felek a végrendelet érvényességét kifejezetten elfogadták. (. . . Mint a fejben I. és II. alatt . . .) Ilyen esetben tehát az örökösnek a hagyomány kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettsége előbb nem áll be s a hagyományt vele szemben korábbi időpontban érvényesíteni nem lehet. Ilyenformán a felperes hagyománya sem volt a fentebbiek szerint az 1930. évi november hó 14. napján kötött egyesség előtt érvényesíthető, az tehát — noha annak kifizetésére az örökhagyó a halálától számított félévi határidőt tűzött — korábban nem járt le. Helyes ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az említett egyesség megkötésétől számított egy éven belül az 1931. évi február hó 19. napján megindított átértékelési keresetet az 1928 : XII. tc. 3. §-a értelmében elkésettnek s ezen az alapon a felperes átértékelési igényét megszűntnek tekinteni nem lehet. A kifejtettek után annak, hogy a felperes hagyományát -az örökhagyó halálától a másod- és harmadrendű alperesek által a végrendeleti örökös ellen folyamatba tett per megindításáig letelt idő alatt nem érvényesítette, nincs jelentősége. És nincs jelentősége annak sem, hogy az említett perben a felperes peresfélként nem szerepelt, mert a végrendeleti örököz a végrendeleti részesítést a törvényes örökösök keresete folytán a hagyományos perbenállása nélkül is elveszítheti, a hagyománykiszolgáltatási kötelezettség tehát a per befejezése előtt abban az esetben sem állhat be, ha a hagyományost a végrendelet érvénytelenítése iránti perbe nem vonták be. = Magánjogunk nem ismeri az örökség megszerzésének a megnyílástól különböző fogalmát. A II. alatti tételt az átértékelési határidő kezdő időpontjára vonatkozó kivételes meghatározásnak kell tartanunk. 162. /. A hitbért az egyszerű élők közötti vagy halálesetre szóló ajándékozástól a házasság megszűnésének idejére rendelés különbözteti meg. — II. A bontó fer alatt és után a házastársnak adott ajándék sorsát kizárólag a üt. 89. §-a szabályozza.