Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 149 tartására kötelezett gyermekek tartási kötelezettsége, a tartásra képtelen gyermekek figyelmen kívül hagyásával, a tartásra képes gyermekeket teherbírásuk arányában terheli. (Kúria 1932. szept. 21. P. III. 5313/1931. sz.) = Az állandó gyakorlat összefoglalása. 153. Annak az eldöntésénél, hogy az ajándékozót ért sérelem alkalmas-e a durva hálátlanság megállapítására, nem hagyhatók figyelmen kívül a felek életviszonyai és az eset körülményei. (Kúria 1932. szept. 9. P. VI. 6090/1930. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben . . .) A felperesnek a megállapított tényekből kitetsző szeretetlen és tűihetétlen magatartása volt az oka annak, hogy a peresfelek között levő szülői és gyermeki viszony eldurvult. így a felperest az ajándékozási egyességet követően ért bántalmazás tekintetében az alsóbíróságok azt állapították meg, hogy a panaszolt könr.yű testi sértés vétségét az alperes az elkeseredés hatása alatt, felingerelt lelki állapotban követte el, mert anyja (a felperes) hosszú időn keresztül a szülői érzelmeket teljesen figyelmen kívül hagyó mcdon bánt vele, életét állandóan megkeserítette, családi életét többször a legnagyobb mértékben feldúlta. Alperes a büntetőtárgyaláson bocsánatot is kért anyjától, ez azonban őt ekkor is mereven elutasította. A testi sértésért a büntetőbíróság az alperest csupán 20 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ily körülmények között a felperest ért bántalmazás — a felek társadalmi hdyzetére is figyelemmel — nem meríti ki a durva hálátlanság fcgalmát. = Állandó gyakorlat. 154. /. Az 1914: XIV. tc.-nek a fokozatos felelősséget szabályozó rendelkezései csak akkor nyerhetnek alkalmazást, ha az arra jogosult büntetőbíróság megállapította hogy a közlemény sajtó útján elkövetett bűntett, vétség vagy kihágás tényálladékát valósítja meg — II. A sajtóközlemény szerzője a lap kiadója által a saját ügyének ellátására kirendelt más személynek nem tekinthető. (Kúria 1932. aug. 31. P. VI. 5938/1930. sz.)