Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

150 Magánjogi Döntvénytár. Indokok: A kir. Kúria állandóan követett gyakorlata értelmében (. . . Mint a fejben I. alatt . . .). Ellenben ha bűncselekmény megállapítva nincsen, akkor a kártérítésért a Sajtótörvény 40. §-ában meghatározott fokozatos felelősséget a polgári bíróság előtt nem lehet érvényesíteni. Az adott esetben tehát, amidőn a felperes büntetőfeljelentést nem tett és így nincs büntetőbírósági ítélet, a fellebbezési bíróság helyesen mondotta ki azt hogy az ezúttal egyedül perbevont alperes — mint a biztosítékkal megjelenő időszaki lapnak a biztosíték erejéig elsősorban felelős kiadója — a Sajtótörvény 39. és 40. §-ai alapján, azaz tárgyi alapon, a felperesnek ezen az alapon igényelt vagyoni káráért nem felelős, hanem csak az általános magánjognak a kártérítésre vonatkozó szabályai alapján lehetne őt a felperes kárának megtérítésére kötelezni. Olyan tényeket azonban, amelyek az utóbb említett szabályokhoz képest az alperes felelősségének a megállapítására alkalmasak lennének, a felperes a fellebbezési bíróság döntését megelőző eljárás során sem nem állított, sem nem bizonyított. Az idevonatkozó felülvizsgálati panasz szerint a felperes az elutasító döntés jogszabálysértő voltát a miatt is vitatja, mert álláspontja szerint az alperes kártérítési kötelezettségét a 84. sz. teljes-ülési határozat értelmében is meg kellett volna állapítani. Nincs alapja azonban a felperes most kiemelt panaszának már csak azért sem, mert (. . . Mint a fejben II. alatt . . .) a 84. számú t. ü. határozatban felvett szabály tehát ebben az esetben már e miatt sem lenne alkalmazható. = Ad. I. : Állandó gyakorlat. 155. Az ügyvédet téves vélemény adása alapján nem terheli kártérítési kötelezettség, ha ót a tévedésben szándékos vagy vétkesen gondatlan cselekvés vagy mulasztás nem terheli, s ha az nincsen valamely jogszabállyal világos és összeférhetetlen ellentétben. (Kúria 1932. szept. 21. P. VI. 6139/1930. sz.) Indokok : Az 1918. évi november hó 6-án az alperes atyja K. Márk (Mór) és neje, másrészt a felperes jogelődei: G. Mór és neje közt létrejött adás-vételi szerződés 6. pontjában a K. Márk és neje részére meghatározott jog ((lakhatási és szolgalmi jognak* van írva, bár 1400 korona «évi bérfizetés* kötelezettségének a kikötésével. A telekkönyvbe K. Márk és neje javára «a szerződés 6. pontjában körülírt lakbérleti jog» kebeleztetett be «az 1400 korona évi bér feltüntetése mellett*.