Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 109 nélkül bérbe is adhatja, amikor is a bérbeadó tulajdonostársat megillető használati jogot a bérbevevő gyakoroljat akivel szemben a közös használat tekintetében a többi tulajdonostárs ugyanoly magatartást tartozik tanúsítani,, mint a tulajdonostárssal szemben, vagyis annak közös birtoklását lehetetlenné nem teheti. — II. A tulajdonközösség bírói árverés útján kivételesen, alkalmatlan időben is megszüntethető, ha a közös birtoklás folytatását a tulajdonostárs jogellenes magatartása elviselhetetlenné teszi. (Kúria 1932. ápr. 21. P. V. 3598/1930. sz.) = Ad I.: A döntésben a birtokképviselet passzív oldala domborodik kL — Ad II. : Állandó gyakorlat. 107. /. A tartás összegszerű megállapításánál nem a kereset beadásának időpontja a döntő, hanem a bontás idejében fennállott társadalmi és vagyoni állás és a Pp. 413. §-a értelmében később figyelembe jöhető, lényegesen megváltozott körülményekhez szabott újabb tartásdíjra az újabb bírói döntés időpontja. — II. A közigazgatási tisztviselők javára hivatalos teendők elvégzésére adott átalányok a tartásdíjak megítélésénél — céljuknál fogva — teljesen figyelmen kívül hagyandók. (Kúria 1932. ápr. 19. P. III. 4396/1931. sz.) = Ugyanígy: Jogi Hirlap II. 93. 108. /. A gondnokság alá helyezés kérdésében a bíróság az ítélethozatalkori állapot szerint dönt. — //. Mégis, hogy a gondnokság alá helyezendőnek vagyonjogi cselekményeiben megnyilvánul-e az oktalan költekezési hajlam, tekintetbe jön a gondnokság alá helyezendőnek a per megindítását megelőző magatartása is. (Kúria 1932. márc. 10. P. III. 4181/1931. sz.) Indokok : Habár a gondnokság alá helyezés kérdésében a bíróság a jelen állapot szerint dönt ( . . . Mint a fejben II. alatt...), mert a gondnokság aíá helyezendőnek egyéniségéből és hosszabb időre visszamenőleg megbírált vagyonjogi rendelkezéseiből lehet csak okszerű következtetést levonni arra nézve, hogy jelentkezik-e nála az oktalan költekezésre való hajlam.