Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 95 tc. 13. §-a tiltja és bünteti azt, ha 1921. évi július 1-től kezdve olyan pénzintézet fogad el betétkönyvre befizetést, amely a Pénzintézeti Központnak nem tagja, de magát a betéti ügyletet semmisnek nem mondja ki, hanem a hitelezőt betétének visszakövetelésére jogosítja fel ; ilyen a K. T. 16f. §-ának és 218. § 5. pontjának a saját részvények vételére és zálogbavételére vonatkozó tilalma és büntetése, amidőn a közforgalom biztonsága áll útjában annak, hogy az ilyen ügylet semmisnek tekintessék ; ilyen az 1220/1932. M. E. számú rendeletbe ütköző olyan ügylet, amellyel valaki a megállapított kicsinybeni fogyasztói tejártól eltér; ez a cselekmény kihágási büntetés alá esik ugyan, de nem semmis. Viszont a tilalom és büntetés mellett magának az ügyletnek semmisségét mondja ki pl. a gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907 : XLV. te. 7—-10. §-a, midőn bizonyos tartalmú szolgálati szerződéseket egj^enesen tilosaknak és semmiseknek jelent ki; a megrendelések gyűjtéséről szóló 1900 : XXV. tc. 4. §-a , amely az 1. § tilalma ellenére létrejött ügyletet a megrendelővel szemben hatálytalannak nyilvánítja (44. sz. polg. jogegységi döntvény). Ha már a tartalmuknál fogva tilos ügyletekre nézve is mindig a jogforrás magyarázata alapján kell eldönteni, vájjon a tilalom megszegése és az arra kiszabott büntetés az ügylet érvényességét lerontja-e, annál inkább áll ez azokra az ügyletekre, amelyek tartalmuknál fogva megengedettek s a fennálló iparrendészeti közigazgatási szabályok csupán az azokkal hatósági jogosítvány nélkül való iparszerű foglalkozást tiltják büntetés terhével. Míg ugyanis az ügyletnek vagy a benne kikötött szolgáltatásnak tilalmazása anyagi jogszabály, amely a magánjog vagy büntetőjog szempontjából anyagilag is akadályozni kívánja magának az ügyletnek megkötését és teljesítését: addig a hatósági jogosítvány megkövetelése közigazgatási jogi természetű iparrendészeti szabály, mely a forgalom biztonságát kívánja megóvni, a nélkül, hogy magát az ügyletet tilosnak bélyegezné. E mellett az értelmezés mellett szól az a megfontolás, hogy az iparrendészeti tilalom nem érintheti a harmadik jóhiszemű személynek jogos érdekét, aki az ügylet megkötése előtt nem vizsgálhatja, vájjon a vele szerződő fél iparszerűen foglalkozik-e ügyletkötéssel és hogy rendelkezik-e az ehhez megkívánt hatósági engedéllyel és akire, t. i. a harmadik jóhiszemű személyre nézve méltánytalan volna, ha a másik fél részéről elkövetett iparrendészeti kihágás miatt az általa jóhiszeműen megkötött ügylet semmisnek tekintetnék és ő abból jogokat nem