Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 91 hágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 1.000.000 korona pénzbüntetéssel büntetendő, aki az ipar gyakorlását az iparengedély kézhezvétele előtt kezdi meg. (A minisztériumnak a tejforgalom szabályozásáról legújabban 1932. évi május 12-én 2700/1932. M. E. sz. alatt kelt rendelete a tejforgalommal kapcsolatos hatósági jogosítványok kérdését újra szabályozta.) Mindezek a szabályok túlnyomóan olyan ügyletekre vonatkoznak, amelyek a K. T. által szabályozott kereskedelmi ügyletek körébe tartoznak, de az ipartörvény által engedélyhez kötött iparok között lehetnek olyanok is, amelyéknek ügyletei nem tekinthetők kereskedelmi ügyleteknek. De keletkezett ilyen tilalom olyan iparszerű foglalkozásra nézve is. amely — a K. T. 262. §-ára való tekintettel — egyáltalában nem vonatkozik kereskedelmi ügyletekre. Ugyanis a földbirtok helvesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. tc. 97. §-ának 3. pontja kihágásnak minősíti és hat hónapig terjedhető elzárással, valamint 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja azt, aki ingatlanok forgalmának közvetítésével vagy ingatlanok adásvételével az Országos íoldbirtokrendező Bíróság engedélye, illetőleg az 1931 : XXXY. tc. 2. § 3. pontja és az 1500/1932. M. E. számú rendelet 10. §-a értelmében az 1932. év kezdete óta a m. kir. földmívelésügyi miniszter engedélye nélkül foglalkozik. Minthogy az a szabály, amely bizonyos ügyletek kötésével való iparszerű foglalkozást hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhoz, iparengedélyhez vagy másnemű hatósági engedélyhez) köt, a kereskedelmi jog terén túl terjedő általános hatályú és minthogy a K. T. 263. §-ának alkalmazásáról is csak akkor lehet szó, ha az ügylet érvényességének más jogszabály nem áll útjában : elsősorban azt kellett vizsgálni, vájjon az engedély nélkül való iparűzés tilalmának az általános magánjogi szabályai szerint minő kihatása lehet magának a megkötött ügyletnek érvényességére? Általános magánjogi szabály, hogy a törvényes tilalomba ütköző szerződés, amennyiben a törvény mást nem rendel, semmis. Ez a szabály azonban magára a konkrét szerződésre vonatkozik, vagyis a megkötött ügylet tartalmának kell tilosnak lenni, éspedig ez a tilalom vonatkozhatik arra, hogy a jogszabály a szerződés megkötését egyenesen eltiltja, vagy hogy a szerződésnek olyan szolgáltatás a tárgya, amely a törvény szerint tilos. Minthogy azonban ezekben az esetekben is a semmisség csak akkor következik be, ha a jogszabály mást nem rendel : ennélfogva minden egyes jogszabályelőírta tilalomnál az illető jogforrás értelmezése alapján kell megállapítani, vájjon a jogszabály