Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

92 Magánjogi Döntvénytár. a tilalommal az abba ütköző szerződést meg akarta-e fosztani ügyleti hatályától is? Abból, hogy a tilalom megszegését a jogszabály büntetéssel is sújtja, magában véve még nem következik, hogy a büntetés magát az ügyletet is feltétlenül semmissé akarta tenni, mert tételes törvényeinkben is gyakori az az eset, hogy a felállított tilalom áthágása büntetéssel jár, a nélkül azonban, hogy ez magának az ügyletnek semmisségét vonná maga után (Lex imperfecta). A tartalmuk szerint tilos ügyletekkel szemben állanak azok az ügyletek, amelyek magukban véve általában megengedettek, amelyeknek sem tartalmát, sem a bennük kikötött szolgáltatást jogszabály nem tiltja, de a velők való iparszerű foglalkozást az ipari közigazgatási jog szabálya törvényes előfeltételekhez (iparigazolvány, iparengedély vagy másnemű hatósági engedély) köti és az engedély nélkül való iparszerű foglalkozás megkezdését vagy folytatását kihágási büntetéssel sújtja. Az ilyen közigazgatási jogi tilalom megszegése, mint iparrendészeti szabályba ütköző cselekmény, kétségtelenül büntetés alá esik, de maga az ügylet, ha az egyébként hibátlan, pusztán az említett rendészeti tilalom megszegése következtében semmissé nem válik. Ugyanis míg a tartalmuknál fogva tilos ügyletekre vonatkozó tilalommal és az azokra netán kiszabott büntetéssel a magánjogi vagy büntetőjogi jogszabály közvetlenül magukat azokat a javakat kívánja védeni, amelyeknek oltalmazásához az állam rendjének érdeke fűződik és a büntetés ezeknek a javaknak közvetlen megsértését torolja meg (pl. uzsorás ügylet, vesztegetés, büntetendő cselekmény elkövetésére irányuló szerződés), addig az iparrendészeti tilalom nem az oltalmazandó javaknak közvetlen sérelmét védi és torolja meg, hanem közigazgatási intézkedésekkel a köz- vagy magánérdekek veszélyeztetését kívánja megelőzni. Ezeknek az ügyleteknek megkötése, feltéve, hogy azok szabályszerűen köttetnek és bonyolíttatnak le, még nem sért jogi érdeket, hanem a közérdek csak a mellett szól, hogy olyan egyén, aki képesítés vagy személyes megbízhatóság hiányában arra nem alkalmas, bizonyos iparszerű foglalkozásokat ne űzzön és ezzel a közönség érdekeit ne veszélyeztesse, de semmi ok sem szól a mellett, hogy ha ilyen egyén az iparengedély hiányában ügyletet mégis kötött és ezzel az ügylettel senkit meg nem károsított, ez az ügylet általában és így a vele szerződő harmadik, jóhiszemű szerződő féllel szemben is semmisnek tekintessék. E mellett az álláspont mellett szól az a megfontolás is,