Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1933)

Magánjogi Döntvénytár. 75 82. I. A rendes tatarozással el nem hárítható azok a nagyobb helyreállítási munkálatok, amelyeket az épület szerkezeti és anyaghibái tesznek szükségessé, mint rendkívüli javítások a haszonbérbeadót terhelik. — //. A haszonbérbeadó a haszonbérbeadott dolgokat, amennyiben ez nem a haszonbérlőnek jogszabályon vagy szerződésen alapuló kötelességéhez tartozik, a haszonbérleti idő egész tartama alatt a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani köteles; ennek elmulasztása esetében pedig a haszonbérlő az erre sikertelenül felhívott haszonbérbeadó költségére a hiány elhárításáról gondoskodni jogosult. (Budapesti kir. Ítélőtábla 1932. márc. 12. P. XIII. 12,502/1931.sz.} = Ad I. : MTK. jav. 1535. § ; PHT. 127. sz. E. H. — Ad II. : MTK. jav. 1482. § (1533. § 4. bek.). 83. A terület mennyiségét illetően az eladó szavatossági igényének megállapításához szükséges, hogy az eladó a szerződésben pontosan meghatározott területű ingatlan szolgáltatását ígérje. (Budapesti kir. ítélőtábla 1932. márc. 12. P. XII. 1109/1932 sz.) = V. ö. MTK. jav. 1391. §. 84. /. Az ingatlanok használatának eltartás ellenében való átengedését apa és fiú viszonyában rendszerint az eltartásra jogosított haláláig megkötöttnek kell tekinteni. — II. Ha a tartásra kötelezett kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosított a szerződést felbonthatja. (Kúria 1932. márc. 12. P. III. 4825/1931. sz.) Indokok : A peresfelek előadása szerint a felperes a peres ingatlanok tulajdonjogát az alperesre átruházta, de azok haszonélvezetét magának megtartotta. Az alperes se tette vitássá azt, hogy 1925. évtől kezdve az ingatlanok haszonvételét a felperes neki akként engedte át, hogy ez visszavonásig történt. Az 1929. április 6-án létrejött és egyességnek nevezett okirat szerint a felperes kijelentette, hogy az ingatlanokat továbbra is az alperesnek adja át korlátlan hatalommal, deezzel szemben köteles az alperes őt eltartani és vele mindig