Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 55 68. A teljesítésre engedett halasztás akkor sem szorul okiratbafoglalásra, ha az okirat a szerződésnek törvény szabta érvényességi kelléke. (Kúria 1931. jan. 9. P. VI. 4933/1929. sz.) Indokok / A fellebbezési bíróság helyesen fejtette ki, hogy a szerződésnek a hátralék megfizetésére vonatkozó rendelkezésével ellentétben áll az a megállapodás, amely szerint az alperes a hátralékot nem a szerzó'désben meghatározott napon köteles megfizetni, hanem csak akkor, ha a kérdéses telekkönyvek az illetékes magyar telekkönyvi hatósághoz megérkeznek. Amennyiben tehát ez a megállapodás a szerződéssel egyidőben keletkezett, annyiban hatálytalannak kell tekinteni. Ámde az alperes bizonyítani kívánta azt is, hogy a szerződés megkötése után is mindaddig halasztást kapott a hátralék megfizetésére, amíg a telekkönyvek az illetékes magyar hatósághoz át nem kerülnek. Minthogy (. . . Mint a fejben . . .), ennélfogva az ügy érdemében csak úgy lehet dönteni, ha az utólag adott halasztás kérdésében tényállás állapíttatik meg. = Ugyanígy a MTK. jav. 967. §-a. 69. /. Oly szerződés, amelyet valaki másnak a nevében a képviseleti jog határainak túllépésével köt, a képviseltre csak annak a jóváhagyásával válik hatályossá. — II. Közömbös, hogy a harmadik személy jóhiszemű volt-e vagy sem. (Kúria 1931 jan 20 p VI 3105/1929. sz.) Indokok : (. . . Mint a fejben I. és II. alatt . . .) Ezekhez képest alaptalan az az érvelés, hogy a jóhiszemű harmadik személy javára a megbízottal kötött szerződés kötelezné a megbízót akkor is, ha a megbízás korlátait a megbízott túllépte, és hogy ilyen esetben a megbízó csak a megbízott elleni kártérítő jog illetné meg. Közömbös az is, hogy a harmadrendű alperes, a néhai F. Bertalan, az alperesek jogelőde után maradt örökség tárgyát tevő h.-i uradalom felszámolására az alperesek megbízottja volt általában, úgyis, mint az egyik örököstárs férje. Mert : a törvény az ilyen megbízási viszonyhoz nem kapcsol a harmadik személyek irányában a megbízók részéről korlátozhatatlan hatályú cselekvési jogkört. Közömbös az is, hogy az alperesek a felperest értesített ék-e a harmadrendű alperes meghatalmazásának korlátozott voltáról, mert a törvény ilyen kötelességet a meghatalmazom nem ró. Ellenkezőleg a felperes tartozott volna a harmadrendű