Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvenytár. 33 A kötelezésnek ezek az elemei az életjáradék alkatelemeit foglalják magukban. Nem változtat ezen, hogy a szolgáltatásokkal, amint felperes állítja, az alperes megélhetését kívánják a felek biztosítani, ami különben a felperes magas életkorára és arra való tekintettel, hogy a szolgáltatás ellenében, állítása szerint, hasznothajtó vagyonra, ingatlanra vonatkozó igényről mondott le, természetes is. Keresetében azt adta elő a felperes, hogy a bírói egyességet minden részében érvényesnek és ma is fennállónak ismeri el, azonban a célbavett ellátást előmozdító egyes igények rendezése nem foglaltatván az egyességben, az egyességnek ezekkel való kiegészítését kéri. Nevezetesen kéri annak a kimondását, hogy igazolt munka és keresetképtelenségének az igazolása esetében az alperes a már megállapítotton felül a felperesnek még további 60 pengő havi járadékot fizessen és kéri az alperesnek arra való kötelezését is, hogy a kikötményi zálogjog az alperes tulajdonához tartozó és a pesterzsébeti 4574. és 4575. telekkönyvi betétekben foglalt ingatlanokra bekebeleztessék. A keresetnek ebből a tartalmából az tűnik ki, hogy a felperes az egyességet oly pontokkal kívánja kiegészíttetni, amelyeket az nem is foglal magában. Arra nézve a felperes nem nyújtott bizonyítékot, hogy a járadék fizetésének a keresetben megjelölt módosításához az alperes hozzájárult, márpedig ez a hozzájárulás az egyesség módosításához szükséges. Habár ugyanis az egyesség a felperesnek a megélhetését kívánja biztosítani, az ebből a célból kötelezett járadéknak a mértéke szorosan összefügg azzal a szolgáltatással, amit a felperes a közszerzeményi igényéről való lemondásával nyújtott. Ennek a két szolgáltatásnak szoros összefüggésénél fogva a járadék módosítása csak úgy és akkor foghat helyt, ha a felek ebben a tekintetben egymással megegyeznek. Keresetének a megalapozása tekintetében hivatkozott a felperes a Pp. 413. §-ának a rendelkezéseire is, de ez a hivatkozás téves, mert míg a Pp. 413. §-a meglévő szerződésnek a fenntartásával engedi meg a szakaszban megjelölt esetekben a szolgáltatásoknak a módosítását, addig a felperes új rendelkezésekkel kívánja a szerződés kiegészítését, aminél a fentebbiekből következően tekintetbe jön az általa nyújtott szolgáltatás mértéke is. Mindezek következtében a járadék mennyiségének a megváltoztatásáról, az erre vonatkozó megegyezés hiányánál fogva szó sem lehet, miért is a felperesnek a járadék módosítása tekintetében emelt felülvizsgálati panasza minden irányban alaptalan. = V. ö. MTK. jav. 1469. és 1477., illetve 1478. §§. 36. /. Hálátlanság miatt az ingyenes ellátási szerződés is hatálytalanítható. — II. A megajándékozottal közös háztartásban élő házastárs hálátlansága a megajándékozott hálátlanság ával egyértelmű. (Kúria 1930. dec. 4. P. III. 970/1930. sz.) Indokok : Az anyagi jog értelmében az ellátási szerződés felbontására és hatálytalanítására az általános szabályok az irányadók. Magánjogi Döntvénytár. XXJV. 3