Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

A balesetből kifolyólag alperes kártérítési kötelezettsége tehát az 1912 : VIII. tc. 5. § utolsóelőtti bekezdése és az 1913. évi XX. tc. 2. § 3. bekezdése értelmében nem terjedhet többre, mint a felperes biztosításának elmulasztásával okozott és a fellebbezési bíróság ítéletében meghatározott és meg sem támadott mértékre. A kir. Kúria 84. számú polgári teljes ülési döntvényében foglalt jogelv a jelen esetben alkalmazást nem nyerhet, mert a balesetet nem alperesnek a gazdasági gép ellátásával megbízott valamely alkalmazottját terhelő mulasztása vagy gondatlansága okozta, miért is az üzem veszélyességére és terjedelmére való tekintettel az egyébként vétlen munkaadó felelőssége meg nem állapítható. = Érdekes példája annak, hogy a vétkességi felelősség ugyanabból a balesetből kifolyólag kisebb terjedelmű is lehet, mint az objektív. 27. /. A haszonbérbeadót szavatosság terheli aziránt, hogy a haszonbérbeadott dolognak kikötött tulajdonsága nem hiányzik és hogy a dolognak az átengedéskor nincs olyan hiánya, amely annak a szerződésszerű célra használhatóságát számbavehet öen csökkenti. — //. Ha a haszonbérbeadó a hiányt a haszonbérlő előtt csalárdul elhallgatja, vagy ha a hiány a haszonbérbeadót terhelő teljesítési kötelességnek olyan megsértéséből ered, amely az ő terhére róható: a haszonbérlő kártérítést követelhet. — III. A hiány csalárd elhallgatása esetében fennáll a szavatossági felelősség akkor is, ha a hiány a haszonbérlő előtt az ő súlyos gondatlansága következtében maradt is ismeretlen. —IV. A haszonbérbeadó szavatosságát kizáró vagy korlátozó kikötés hatály talán, ha a haszonbérbeadó a dolog hiányosságát a bérlő előtt csalárdul elhallgatja. (Kúria 1930 gzept 25 p VI 5156/1928i sz>) = V. ö. a PHT. 490. és 498. sz. E. H.-okat. Ad I. : MTK. jav. 1485. § és 1533. § ut. bek. — Ad II. : MTK. jav. 1488. §. — Ad III. : MTK. jav. 1489. § 2. bek. (ugyanígy kikötött kellék hiánva és jótállás esetén). — Ad IV. : MTK. jav. 1493. §. 28. /. A megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás idejében fennállott adósságáért csak akkor felelős, ha a követelés az ajándékozótól be nem hajtható. —