Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)
Magánjogi Döntvénytár. 7 ben a felperes által a bontóperben tett ama nyilatkozat, hogy <wagyonjogi igényt nem támaszt)), az utóbbiak tekintetében nem jelent joglemondást. (Budapesti kir. ítélőtábla 1930. nov. 25. P. XI. 8219/1930. sz.) = Minthogy a «vagyonjogi igények)) tekintetében — melyek közé a Pp. 895. §-a folytán a nőtartás nem sorolható — jogfenntartási kötelesség nincsen, ezeket az igényeket csak a kifejezett joglemondás szünteti meg. L. az előző eset jegyzetét. 9. I. Valamely arckép vagy szoborképmás többszörösitéséhez, közzétételéhez, forgalombahelyezéséhez vagy üzletszerű bemutatásához abban az esetben, ha a megrendelő nem azonos az ábrázolt személlyel, az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges. — II. Ha a napilap valamely, a közéletben szereplő személy arcképét a működésükről, valamely szereplésükről, avagy ténykedésükről szóló cikk kíséretében közli, az élet mai felfogása szerint feltehető, hogy ily esetekben a fénykép közlése ellen az illető közéleti egyéniségnek nincs kifogása. — 777. Ha azonban az arckép oly beállítást tartalmazó cikk keretében tétetik közzé, amely az ábrázolt személyre nyilván bántó és lekicsinylő: akkor már kizártnak kell tekinteni, hogy az ábrázolt személy az arckép közzétételéhez hozzájárult. — IV. A Sztj.-be ütköző vétségekre nem alkalmazhatók a sajtótörvénynek a felelős szerkesztő fokozatos felelősségére vonatkozó szabályai, hanem az általános jogi elvek. — V. Jogi személy nem követhet el vétséget, hanem a vétséget csak azok a természeti személyek követik el, akik a jogi személy nevében szándékosan vagy gondatlanul eljártak. — VI. A felelős szerkesztő a lapban elkövetett szerzői jogbitorlás vétségéért akkor felelős, ha a tőle megkívánható képzettség és gondosság mellett megállapíthatja, hogy a közlemény a Szjt. valamely tilalmába ütközik. (KŰIiSL lm okt u p L 3647/i928. sz.) Indokok: A Szjt. rendelkezéseinek helyes értelmezése szerint az ábrázolt személyt ugyanoly jogvédelem illeti meg, mint amily jogvédelmet a törvény az arckép megrendelőjének biztosít. A Szjt. 64. §-a az egyén személyiségi jogainak védelmét