Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. XXV Öröklési jog. Altalános szabályok. Örökség megnyílása. _ Lap 137. I. Az örökség az örökösre közvetlenül a törvény erejénél fogva száll ugyan, s ennek a jogszabálynak a következményeként az örökös az öröklésből eredő jogait a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt is érvényesítheti. Ezek a szabályok azonban mégsem akadályai annak, hogy addig is, amíg az örököstársak közötti jogutódlási kérdések a hagyatéki eljárást befejező hagyatékátadó végzéssel vagy örökösödési bizonyítvánnyal végleges elintézést nem nyertek, az örökösök bármelyike vagy valamennyiük érdekében közülük néhányan harmadik személyekkel szemben is fel legyenek jogosítva azoknak a joglépéseknek a-megtételére, amelyek a hagyaték állagának a biztosítását célozzák. — II. Ily a hagyaték állagát biztosító jogérvényesítés az is, ha az örökösök egyike vagy néhánya az örökhagyó jogán követeli, hogy valamely ingatlan az örökhagyó nevére írassék. (Kúria P. VI. 7820/1930.) 110 Lemondás az öröklésről. 151. II. A kielégítés ellenében történt lemondás akkor is kihat a lemondó leszármazóira, ha a kielégítés fejében kapott érték a törvényes osztályrésznél kevesebbet tenne ki. (Kúria P. I. 2124/1929.) 122 Törvényes öröklés. Ági vagyon. 1. Ha az apa olymódon szerez ingatlant, hogy azt közvetlenül a gyermeke nevére íratja, akkor a gyermek hagyatékában ági vagyon a befektetett vételár, míg az ingatlan a gyermek szerzeményi vagyona. (Kúria P. I. 752/1929.) 1 3. Ha az ági vagyon elpusztult, vagy azt az ági örökös elajándékozta vagy eltékozolta, az ági vagyon a szerzemény terhére nem térítendő meg. (Kúria P. I. 1321/1929.) 2 Özvegyi jog. 99. I. Neje özvegyi jogát végrendelettel a jászkun férj is korlátozhatja, de ez a korlátozás nem terjedhet a szükséges lakás és az illő tartás mértékén túl. — II. Az özvegy saját vagyonának jövedelme az illő tartás meghatározásánál figyelembe jön ugyan, de csak a tartást kiegészítő tényezőként, tehát az özvegyi tartás magára az özvegy vagyonának jövedelmére nem szorítható, hanem azt elsősorban és főként a hagyatéknak kell viselnie. (Kúria P. I. 7660/1928.) 78