Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

XXIV Tartulommutató. veszélyes iparüzem tulajdonosának felelősségét meghatározó jogszabályokat. (Kúria P. VI. 3648/1929.) 8 22. I. A veszélyes üzemnek ez a jellege nem szűnik meg azzal, ha a kocsi a megállóhelyen vagy máshol megáll. — II. A kocsi üzembenléte az utas szempontjából mindaddig tart, amíg az utas a kocsit végleg el nem hagyta. (Kúria P. II. 1833/1929.) 24 25. A tárgyi felelősséget kizáró tényeket a veszélyes üzem fenntartójának kell bizonyítania. (Kúria P. II. 4563/1930.) ... 27 26. A tárgyi felelősséget kizáró körülmény fennforgása esetén a munkaadó, ki a biztosításra köteles alkalmazottat biztosítani elmulasztotta, az ezen mulasztásával okozott kár mértékéig felelős. (Kúria P. II. 3049/1930.) 27 31. A vétlen felelősség a magánjogban kivétel s mint ilyen, szorosan értelmezendő. (Kúria P. V. 7377/1928.) 30 181. A férj halála esetén az özvegy csak annyiban érvényesíthet a vasút ellen tartási igényt, ha a férj halála folytán olyan tartástól esett el, amelyre a férj kötelezve volt és tényleg szolgáltatott is. (Kúria P. II. 6949/1929.) 147 182. Az a tény, hogy a villamos kocsi légféke a baleset időpontjában nem működött vagy nem kellőkép működött, — még ha a fékműködés elégtelenségét nem is a szerkezetnek vagy a villamosvállalat valamely alkalmazottjának a hibája okozta — mint véletlen esély a veszélyes üzemet fenntartó vállalat terhére esik. (Kúria P. II. 5852/1929.) 147 Alaptalan gazdagodás. 72. Ha a szolgáltatást teljesítő fél is vét a teljesítéssel a jóerkölcsök ellen, a szolgáltatás visszakövetelésének mégis helye van annyiban, amennyiben az eset körülményei szerint azt a méltányosság megkívánja. (Kúria P. V. 869/1929.) 56 143. Ha a házasságonkívüli viszonyban élő feleknek az együttmunkálkodása valamelyik félnek a vagyonát gyarapította, a vagyoni gyarapodásból a másik fél az őt megillető rész kiadását követelheti. (Kúria P. V. 5166/1929.) 115 177. I. Általában alaptalan gazdagodást a bírói gyakorlat csak közvetlen felek között és csak a kettőjük közti jogviszony alapulvétele mellett ismer. — II. Közvetlen visszatérítési kötelezettség csak azt terheli, aki a gazdagodást a gazdagodótól ingyenesen szerezte meg. (Kúria P. VI. 8241/1929.). . 143 Utaló magatartás. 128. Ha az elektromos áramot szolgáltató vállalat a tájékozatlan fogyasztónak tévedésből hónapokon keresztül a szerződés szerint járónál alacsonyabb árakat számlázott és az ezen az alapon történt fizetéseket kifogás nélkül elfogadta — a fogyasztó a különbözet megfizetésére csak annyiban kötelezhető, amenynyiben a tévedés folytán ingyenes előnyhöz jutva ténylegesen és alaptalanul gazdagodott. (Kúria P. VI. 8101/1929.) 104 129. Ha a nem jogosult részéről tett nyilatkozat azzal a kijelentéssel történt, hogy azt a jogosult jóváhagyásával fogja ellátni, akkor a jóváhagyás nem történhetik a jogosult ráutaló tényével, hanem kifejezettnek kell lennie. (Kúria P. VI. 4687/1930.) 107