Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. xxm összeget vagy annak egy részét a fokozat szerint előbb álló személy ellen vezetett végrehajtás során egyszerre nem sikerül behajtani. —- II. Ez áll nemcsak a sajtójogi, hanem más fokozatos felelősség esetében is. (Kúria P. VI. 5189/1929.) 84 Testi sértés. 24. Az okozati összefüggés bizonyítása a tiltott cselekmény folytán károsult személyt terheli. (Kúria P. II. 5630/1929.) ... 26 188. Testi sértés esetén nincs olyan jogszabály, hogy a sértettet a kártérítési igény meg nem illeti, ha ő volt a tettlegesség kezdeményezője. (Kúria P. VI. 7867/1929.) 153 Csábítás. 15. A jóerkölcsökbe ütköző házasságonkívüli nemi viszonyoknak az állandósulása a csábítás miatti kártérítési igényt megszünteti, kivéve ha a nő a komoly házassági ígéretbe vetett bizalom folytán, az ígéret beváltásának lehetősége mellett, annak reményében tartotta fenn a nemi viszonyt vagy ha a csábítóval szemben függő helyzetben volt. (Kúria P. III. 4795/1930.) 12 109. Magánjogi csábítás esetén az erkölcsi kártérítés megítélésénél a károsító vagyoni állapota irányadó. (Kúria P. IIII. 2180/1930.) ,. 85 135. Nem tisztességes és így csábítás címén kártérítést nem követelhet az a leány, aki tudta, hogy a csábító házasember. (Kúria P. III. 4186/1930.) 109 Az állam felelőssége. 131. I. Ha a kormány az állam katonai szervezetének a kizárólag a polgári hatóságok hatáskörébe tartozó ügyekben való eljárást megengedte vagy a fennállott rendkívüli viszonyokra tekintettel legalább is eltűrte, akkor az eljáró közegek magatartásáért az államkincstár felelős. — II. Az eljáró közeg nem felelős, ha hivatalos minőségben és katonai parancsnokságának a tudomásával és jóváhagyásával járt el. (Kúria P. VI. 4353/1929.) 107 171. I. Az államnak az 1871 : VIII. tc. 67. §-ában felsorolt személyek által a hivatalos hatáskörükben jogellenes cselekvés vagy mulasztás által okozott kárért való felelőssége jogszabály által nincs függővé téve attól, hogy a kárt előidéző alkalmazottnak a felelőssége előzetesen (fegyelmi eljárásban) megállapíttassék. — II. Ugyancsak törvény szerint az állam kártérítési felelősségének a megszűnte — elévülés okából — nem a kártokozó cselekményről vagy mulasztásról történt tudomásszerzéstől, hanem az azok elkövetésétől számított egy év elteltével áll be, ha a károsult fél ezalatt a keresetet meg nem indította. (Kúria P. VI. 8269/1929.) L39 Vétlen károkozás. 10. A gőzhengerlő gép használata által a közutakon okozott balesetek elbírálásában is megfelelően alkalmazni kell a