Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. XXI Lap vetélni. — II. A jog érvényesítésével való késlekedés következményei tehát a más helyett nyújtott tartás megtérítésére irányuló követelésre nézve nem állanak be. (Kúria P. III. 6754/1929.) 4 11. A megítélt perköltségkövetelést a fél az ügyvéd hozzájárulása nélkül el nem engedheti. (Kúria P. V/7709/1929.) ... 9 17. Ha az ügyvéd a megbízójával olyan megállapodásra jut, hogy a megbízójával szemben a követelésnek a behajthatatlansága esetében a készkiadásain felül az ügyvédet csak mérsékelt díjazás illeti, de a megbízó a megbízást utóbb megvonja, az ügyvéd díjazása nem a megállapodás, hanem az ügyvédi rendtartás szerint állapítandó meg. (Budapesti kir. ítélőtábla P. XIV. 9575/1930.) 13 32. Aki ingatlanának eladásával mást bíz meg, általában felelős a megbízottjának közvetítési díj fizetése iránt tett ígéretéért. (Budapesti kir. ítélőtábla P. II. 5830/1930.) 31 64. A megbízásnak a per befejezése előtt történt megszűnése esetében — ellenkező megállapodás hiányában — a kikötött díj aránvos része jár, ha ez az arány megállapítható. <Kúria P. VI. 4235/1929.) 53 67. A peres felek olyan megegyezése, mely szerint az egyik fél a másik ügyvédjének költségeit az ügyvéd kezéhez megfizetni tartozik — az ügyvéd, mint harmadik személy javára szóló szerződés. (Kúria P. VI. 1495/1930.) 53 111. I. A fél az ügyvédtől a képviseletet előleges felmondás nélkül is bármikor elvonhatja és ebben a megbízó a külön kikötött jutalomdíj megfizetésének a terhével sincs korlátozva, hanem ilyen esetben a külön jutalomdíj aránylagos mérsékelésének, a végzett és végzendő volt ügyvédi munka arányának a meghatározhatatlansága esetében pedig a költségjegyzék alapján való díjmegállapításnak van helye. — II. Hatálytalan az olyan kikötés, amely szerint pernyertesség esetén kívül a jutalomdíj akkor is jár, ha a megbízó a megbízást jogos ok nélkül megvonja, az ellenféllel egyességet köt, a pert megszünteti vagy szünetelteti. (Kúria P. VI. 6942/1930.). . . 86 122. III. Az Ügyvédi Rendtartás 71. §-át nem lehet alkalmazni az olyan esetre, amidőn az ügyvéd eljárása csak az okirat értelmezésére adott jogi vélemény nyilvánításából áll. (Kúria P. VI. 226/1931.) 95 138. Nincs törvényen alapuló akadálya annak, hogy a bíróság előtti eljárásra az ügyvédnek nem csupán az adjon megbízást, aki a meghatalmazást aláírja és akinek nevében a bíróság előtti ügy folyamatba tétetik vagy folyamatban van. Akár a közvetlen fél érdekében, akár a saját az ügyhöz fűződő érdekének előmozdítása céljából a meghatalmazást aláíró fél tudtával és beleegyezésével más személy is adhat az ügyvédnek akár szóval, akár írásban megbízást arra, hogy az ügyet a meghatalmazást aláíró ügyfél képviselőjeként lefolytassa. (Kúria P. VI. 3197/1930.) 111 168. Amidőn ugyanarra az egy ügyre vonatkozó munkáról, tehát az azonos cél által meghatározott egységes tevékenységről van szó, a tételenkinti becslést és kiszámítást mellőzni lehet. (Kúria P. VI. 5357/1929.) 138 170. A földbirtokrendezés ügyében az ügyvédi díj megállapításánál figyelembe veendő az a körülmény is, hogy az 1920. évi