Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

xvra Tartalommutató. Lap helyezésre vonatkozó része csak arra az esetre szól, ha a felek közt az ingatlan átruházásának feltételeit tüzetesen meghatározó szerződés nem jött létre. — II. Amíg a bekebelezett jelzálogos követelések rendezésére szükséges összeg megközelítőleg sem számítható ki, a vevő a vételárra fizetést eszközölni vagy azt bírói letétbe helyezni nem tartozik. (Kúria P. VI. 7903/1930.) 113 142. Az ingatlant elidegenítő ügyletnek az ügylet lényegéhez nem tartozó kikötései szóval is létesíthetők. (Kúria P. V. 5828— 1929.) 115 173. Ha az eladó tudta, hogy a vevő az állatokat tenyészállománya növelésére vásárolja, akkor az állatokért vállalt szavatosság kiterjed arra a kárra is, amelyet az eladott állatok betegsége fertőzés útján a vevő tenyészállományában okozott. (Kúria P. VI. 7728/1929.) U0 184. Ha az eladó tehermentesítési kötelezettségének teljesítésével késedelmes, a vevő a vételár megfelelő részét abban az esetben is visszatarthatja, ha a szerződés a vételár fizetésének időpontját naptárszerűleg határozta meg. (Kúria P. V. 7221— 1929.) 149 193. III. Ingatlant elidegenítő ügyletnél az okirat kiállítása nem pusztán csak magával az okirattal, hanem más módon is bizonyítható.^(Kúria P. VI. 1360/1931.) 156 Ajándékozás. 28. I. A megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás idejében fennállott adósságáért csak akkor felelős, ha a követelés az ajándékozótól be nem hajtható. — II. Ezt a tényt a hitelező köteles igazolni, kivéve ha a megajándékozott ismerte az ajándékozónak a hitelező kijátszására irányuló szándékát. (Kúria P. III. 4227/1930.) 28 36. II. A megajándékozottal közös háztartásban élő házastárs hálátlansága a megajándékozott hálátlanságával egyértelmű. (Kúria P. III. 970/1930.) 33 63. I. Ha a szülő gyermekének házasságkötése alkalmával megengedi, hogy gyermeke és ennek házastársa a szülő ingatlanán lakjanak és a házasság folyamán folytatandó üzlet céljára építkezzenek, ezzel tulajdonjogát a megállapított cél érdekében joghatályosan maga korlátozta s az ekként részéről vállalt kötelezettség, egyoldalú visszavonás útján, csupán indokolt esetben szüntethető meg. — II. Ily indokolt visszavonási okként szerepelhet az a tény, hogy a gyermek vagy házastársa a szülővel szemben oly méltatlan magatartást tanúsított, amely az együttlakást és közös birtoklást az utóbbira nézve elviselhetetlenné tette. (Kúria P. V. 1009— 1929.) 51 92. Az ajándékozási szerződésnél ellenkező kötelezettségvállalás esetétől eltekintve a szerződő feleknek rendszerint felteendő szándéka az, hogy az ajándékozó nem akarja magát oly jognak átruházására kötelezni, amellyel maga sem bír. (Kúria P. V. 2822/1929.) 70 105. Az ajándékozás ugyan a betudás elengedését foglalja magában, de a megajándékozott hálátlansága miatt az örökhagyó a betudást elrendelheti. (Kúria P. I. 2805/1930.) . . 83