Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. XVII Lap családjogi viszonyból következik, hogy az átadás ideiglenesen visszavonásig történt. (Kúria P. V. 8432/1928.) 25 61. A haszonkölcsönvevő nem felel a dolog oly rosszabbodásáért vagy változásáért, amelvet a szerződésszerű használat idéz elő. (Kúria P. VI. 3897/1929.) 43 76. Ha a szülő a gyermekeinek lakóház építésére telket átad, az a vélelem áll fenn, hogy az átadás nem ideiglenes jelleggel, hanem végleges tulajdonjogot adó célzattal történt. (Kúria P. V. 2388/1929.) 59 Adás-vétel. 33. I. Az elővásárlási jognak az egyedüli tartalma az, hogy az azzal terhelt dolgot az elővásárlásra jogosult megveheti, ha a tulajdonos azt eladóvá teszi. — II. Ha ezt a jogát értesülés dacára nem gyakorolja akkor, amikor a tulajdonos a tárgyat harmadik személynek eladja, elővásárlási joga megszűnik. — III. Az anyagi jog szerint megszűnt elővásárlási jog telekkönyvi törlését a jogosított sem föltételhez nem kötheti, sem meg nem tagadhatja. (Kúria P. V. 8649/1928.) 32 44. I. Egymagában az a körülmény, hogy az ingatlant elidegenítő jogügylet a 4420/1918. M. E. sz. rendeletnek és a kir. Kúria jogegységi tanácsa 27. sz. polgári döntvényében foglaltaknak megfelel, még nem zárja ki az ügylet komolyságágának vizsgálatát. — II. A Kúria a komolytalanságot adott esetben egyebek közt azon az alapon is megállapította, hogy az ügylet szövevényes volta miatt indokolt lett volna a vétel tárgyának megjelölésén és a vételár megállapításán felül egyéb, a vételár fizetésének módozataira, a birtokbalépésre s a tulajdonjog bekebelezéséhez alkalmas szerződés kiállítására vonatkozó feltételek közelebbi körülírása és meghatározása is s ez nem történt meg. (Kúria P. VI. 326/1930.) 37 53. I. A 4420/1918. M. E. számú rendelet szabályait kell alkalmazni a megbízott útján történő ingatlanelidegenítésnél is. — II. A jogügylet okiratbafoglaltnak csak akkor tekinthető, ha a megfelelő és kölcsönös jognyilatkozatot magábanfoglaló okiratot a szerződő felek aláírják, avagy ha az eladó és a vevő nyilatkozatát külön okirat tartalmazza, mindenik szerződő fél a vonatkozó ügyleti nyilatkozatát tárgyazó okiratot aláírja és a másik szerződő félnek átadja. (Kúria P. V. 4592/1930.) 44 91. Az olyan szerződés, melyben ingatlan vevője maga mellé vevőtársat vesz, nem ingatlanéiidegenítés. (Kúria P. V. 234— , 1930.) :.. 68 122. II. Az eladó köteles a vevőt minden előtte ismert olyan körülményről előzetesen tájékoztatni, amely az ügyletkötéssel a vevő által célzott eredmény szempontjából azért lényeges, mert az ügylet célját meghiúsít hat ja. (Kúria P. VI. 226/1931.) 95 126. I. Az ideiglenes és a végleges ingatlan adás-vételi szerződés alakszerűségét önállóan kell elbírálni ; a végleges szerződésen hiányzó aláírást nem pótolja az, hogy az aláírás az ideiglenes szerződésen megvan. — II. Az ingatlan tényleges átvétele és a felszerelésről készült leltár aláírása az írásbeli szerződés hiányát nem pótolja. (Kúria P. V. 2834/1929.) . ......... 103 140. I. A 39. sz. polgári teljes-ülési határozatnak a bírói letétbeMagánjogi Döntvénytár. XXIV, b