Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

146 Magánjogi Döntvénytár. ajándékozott az ajándékozót szándékosan személyében súlyosan megsérti. II. A sértésnek tárgyilag kell súlyosnak lenni. — III. Annak az eldöntésénél tehát, hogy az ajándékozót ért sérelem alkalmas-e a durva hálátlanságnak a megállapítására, figyelembe jönnek a peres felek életviszonyai és az eset körülményei. (Kúria 1931. szept. 17. P. III. 732/1931. sz.) Indokok : Az ajándékozási szerződésnek durva hálátlanság okából hatálytalanítását lehet kérni, ha a megajándékozott az ajándékozót szándékosan személyében súlyosan megsérti. A sértésnek tárgyilag kell súlyosnak lenni. Annak az eldöntésénél tehát, hogy az ajándékozót ért sérelem alkalmas-e a durva hálátlanságnak a megállapítására, figyelembe jönnek a peres feleknek életviszonyai és az eset körülményei. ítéletében a fellebbezési bíróság megállapítottta azokat a tényeket, amelyekből azt a következtetést vonta le, hogy a felperes veszekedő, iszákos, durva és goromba modorú, összeférhetetlen. A felperesnek ismertetett természete kétségtelenül azt vonja maga után, hogy a peres felek között levő szülői és gyermeki viszonynak a romlásához a felperesnek az egyénisége is hozzájárul. Ennek pedig az a jelentősége, hogy az alperesnek azzal a védekezésével szemben, amely szerint ha voltak is közte és a felperes között egyes torzsalkodások, azokat a felperesnek izgága és veszekedő természete idézte elő, az idézett jogszabály alkalmazhatósága céljából a felperesnek állott az érdekében annak a bizonyítása, hogy a keresetének megalapozására felhozott bántalmazások egyedül az alperes magatartásának a következményei. A felperesnek ezt a bizonyítási terhét nem szünteti meg, hogy a felperest a bíróság alkoholos elmezavar miatt gondnokság alá helyezte, mert a gondnoksági ítélet a felperes által felhozott bántalmazások megtörténte után keletkezett és így a felperesnek azt is kellett volna bizonyítania, hogy a bántalmazások idejében beszámíthatatlan volt. Ily állítást azonban a felperes maga se tett. A felperest ért bántalmazás tekintetében a fellebbezési bíróság azt állapította meg, hogy 1928. szeptember első napjai egyikén, nyilván 1928. szeptember hatodikán az alperes a felperest testi sértést is okozóan bántalmazta, pár nappal utóbb pedig puszta kézzel fojtogatta, ütötte, verte, úgyhogy az agyonütéssel fenyegető alperesnek a kezei közül a felperest F. József tanú ragadta ki. A tényállás azonban nem jelöli meg,