Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 139 170. A földbirtokrendezés ügyében az ügyvédi díj megállapításánál figyelembe veendő az a körülmény is, hogy az 1920 : XXXVI. te. mikénti alkalmazását illetőleg a törvény életbeléptetését közvetlenül követő időben a gyakorlat egyideig még nem alakult ki s így akkor még a fél érdekének kellő képviselete nagyobb előtanulmányt, körültekintést és megfontolást igényelt. (Kúria 1931. szept. 17. P. VI. 33/1931. sz.) 171. /. Az államnak az 1871: VIII. te. 67. §-ában felsorolt személyek által a hivatalos hatáskörükben jogellenes cselekvés vagy mulasztás által okozott kárért való felelőssége jogszabály által nincs függővé téve attól, hogy a kárt előidéző alkalmazottnak a felelőssége előzetesen (fegyelmi eljárásban) megállapíttassék. — II. Ugyanazon törvény szerint az állam kártérítési felelősségének a megszűnte — elévülés okából — nem a kártokozó cselekményről vagy mulasztásról történt tudomásszerzéstől, hanem az azok elkövetésétől számított egy év elteltével áll be, ha a károsult fél ezalatt a keresetet meg nem indította. ^Kúria 1931> gzept> u p VL 8269/i929. sz.) = V. ö. Drágffy Miklós: Az állam vagjonjogi felelősségének gondolata c. monográfiáját. 172. A visszterhes alapú jóhiszemű birtokos gazdagodása erejéig sem felel a dolgok ama gyümölcseiért és elvont hasznaiért, amelyeket vélt jogának megfelelően a perindításig szedett vagy szedhetett volna. (Kúria 1931. szept. 10. P. VI. 8094/1929. sz.) Indokok : Alaptalan az -a felülvizsgálati panasz is, hogy az alperes jóhiszeműségének idejére az elvont hasznoknak a vagyonába átment értéke, vagyis a gazdagodás erejéig lett volna marasztalandó. Ugyanis az alperes a per tárgyát tevő ingatlanok birtokát az A) alatti adás-vételi szerződésre támaszkodva, tehát -visszterhes alapon szerezte és gyakorolta. A visszterhes alapú jóhiszemű birtokos pedig gazdagodása erejéig sem felel a dolog ama gyümölcseiért és elvont hasznaiért.