Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)
Magánjogi Döntvénytár. A felek közt létrejött házassági szerzó'dés 2. pontja értelmében a felperesnek átadott készpénzbeli hozomány kizárólag az alperes tulajdona marad, a felett bármikor szabadon rendelkezik és jogában áll ennek erejéig bármikor, ha annak szükségét látja, a felperes ellen biztosítási vagy kielégítési végrehajtást vezetni. A szerződésnek ez a rendelkezése kétségtelenül magában foglalja a hozománytadó alperesnek a fentiek értelmében érvé-> nyesen kiköthető azt a jogát is, hogy már a házassági együttélés megszűnésével visszakövetelhesse a tőle külön váltan élő felperestől a készpénzhozományát. Miután pedig az irányadó tényállás szerint a peresfelek a házassági életközösséget 1929. április 20-án megszakították és azóta különválva élnek, az alperesnek a készpénzhozományi tőke erejéig a szerződés értelmében kielégítési végrehajtás kéréséhez joga volt és az annak megszüntetésére irányuló kéréseinek jogszerű alapja nincs. = Az indokolás a házassági szerződésben kikötött jeltétlen visszavételi jogból csak annyit ismer el érvényesen kiköthetőnek, hogy az életközösség megszakításakor visszakövetelhető a hozomány. Ezzel szemben Mjogi Dtár IV. 219. a feltétlen visszakövetelés kikötését is megengedi. 148. Egymagában az a körülmény. hogy az ügyvéd az eljárási költségek tekintetében az öt illető végrehajtási joggal él, nem ad az ellenfélnek jogalapot arra, hogy az ítélet megváltoztatása esetén a kifizetett költségek visszatérítését a felet képviselő ügyvédtől követelhesse vissza. (Kúria 1931. máj. 16. P. V. 6708/1930. sz.) Indokok : Ügydöntő kérdése a jelen pernek az, hogy az ügyvéd, aki az ügyfele javára megítélt perbeli költséget a marasztalt ellenféltől, előzetesen végrehajthatónak kimondott ítélet alapján, a saját nevében kért végrehajtás útján behajt, a végrehajtható bírói határozatnak jogerős megváltoztatása esetében a perbeli ellenféltől behajtott eljárási költségek visszatérítéséért a visszatérítési kötelezettség külön vállalása nélkül az ellenfélnek személyes felelősséggel tartozik-e? E kérdésben a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletében kifejtett jogi felfogást az ott felhozott okokból helyesnek találta. Az nem lehet ugyanis vitás, hogy az ügyvéd kezéhez a Ppé, 18. §-a utolsó bekezdése értelmében az ellenfél által kifizetett, vagy a fél nevében kért végrehajtás útján behajtott s az ügyvéd kezéhez befolyt eljárási költség visszatérítése céljából, az ügyvéd