Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

93 Magánjogi Döntvénytár. ból is, hogy érvényes szóbeli végrendelet létrejött-e, a tanuk vallomásának eltérése esetében a vallomások mérlegelése alapján állapítja meg azt, hogy az örökhagyónak minő nyilatkozata tekinthető' bizonyítottnak s akaratkijelentését miként, mily körülmények között tette. A jelen esetben a fellebbezési bíróság a J. Bálintné örökhagyónál a kérdéses alkalommal jelen volt tanuk vallomásának az okszerűséggel ellentétben nem álló mérlegelése alapján csupán annyit talált megállapíthatónak, hogy az örökhagyó a látogatás céljából hozzájött tanuk előtt a velük folytatott beszélgetés során tett oly tartalmú kijelentést, hogy minden vagyonát a férjére akarja hagyni vagy hagyja. Ellenben nem találta a fellebbezési bíróság a tanuk vallomásának mérlegelésével bizonyítottnak azt, hogy az örökhagyó a tanuk előtt olyértelmű kijelentést tett, amelynek alapján meg lehetne állapítani, hogy tett nyilatkozatát szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni. = Lényegileg így : Mjogi Dtár XXIII. 14. — Ellenkező : Mjogi Dtár. XIV. 42., mely egybehangzó vallomásokat kíván. — V. ö. Optk. 586. § és MTK. jav. 1867. §. 117. /. A kár előlegezése nem előfeltétele a kártérítés követelésének. — 77. Ha a károsult ki is jelenti, hogy a kár helyrehozásához szükséges munkákat előre el fogja végeztetni, pénzbeli kártérítést erre való tekintet nélkül követelhet. ^Kúria 1931 ápr 15 p VI 6886/1929. ss.) Indokok : I. A felperesek keresetükben előadták, hogy az alperestől, mint volt bérlőjüktől, kártérít ésképpen annak az összegnek megfizetését követelik, amely összeg a bérlet tárgyán levő rongálások helyreállítása végett szerintök szükséges. Az ilymódon előterjesztett kereset magában foglalja az érvényesíteni kívánt jog előadását, valamint a határozott kérelmet is ; tehát alaptalan az alperesnek olyan értelmű támadása, hogy a keresetet alaki hiányok okából kellett volna elutasítani. II. Alaptalan az arra vonatkozó támadás is, hogy a keresetet már a felpereseknek — képviselőjük útján — az alpereshez intézett levelében foglaltak alapján kellett volna elutasítani. Ez a levél ugyanis csak annyiban köti a felpereseket, hogy ők az állított kárnak természetbeli helyrehozását már nem követelhetnék az alperestől, hanem csak pénzbeli megtérítést követelhetnek, mert az alperes késlekedése esetére a szolgáltatásnak ezt a módját választották. Az a körülmény azonban, hogy a helyreállítási munkákat