Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 93 a felperesek a saját költségükön előre elvégeztetik-e vagy nem végeztetik el, nem volt tárgya a választásrak, mert (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) és így az alperest netalán terhelő (vagylagos) szolgáltatással a választási jog szempontjából összefüggésben nincsen. Ha tehát a felperesek mondották is, hogy a munkákat saját költségükön el fogják végeztetni, ez a választásra vonatkozó nyilatkozatuk körén kívül esik és erre a választási jog gyakorlásának joghatása nem terjed ki. = Ezek a tételek következnek jogunknak abból az álláspontjából, hogy a kártérítés elsősorban pénzben jár és csak kivételesen természetben ; nem köteles tehát a hitelező kárát maga változtatni pénzbelivé (eltekintve a kárenyhítés kötelezettségétől). A kártérítési módok viszonyáról 1. különösen : Grosschmid, Fejezetek I. kötet 689. sk. old. 118. Ajánlás vagy tanács kártérítési kötelezettségű nem von maga után. (Kúria 1931. ápr. 14. P. VI. 7317/1930. sz.) 119. /. A kőszén az ingatlanok alkotó része, ami — eltekintve a bányajog szabályaitól — a tulajdonjog szempontjából az ingatlannak sorsát követi. — II. Nincs kizárva, hogy a kőszénkutatáshoz, kőszénbányanyitáshoz és a kőszénkiaknázáshoz való jog az ingatlan átruházásakor az ingatlan tulajdonától elválasztassék és az ingatlan megszerzőjével szemben az ingatlan átruházója javára visszatartass ék. — 777. Nincs kizárva, hogy ez a kőszénhez való jog az ingatlan átruházása nélkül az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogtól elválasztva a forgalomnak külön tárgyává tétessék. — IV. A kőszén alkotórészi minősége és a reá vonatkozó tulajdonjog azonban csak a kiaknázással szűnik meg. (Kúria 1931. ápr. 17. P. V. 1891/1930. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság helyesen idézett törvényes szabályok alapján foglalta el azt a jogi álláspontot, hogy (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) és hogy habár sem az (. . . Mint a fejben II. alatt), sem pedig (. . . Mint a fejben III. alatt . . .) a jelen esetben A:\. alatti szerződésnek 1869. évi július hó 15-én történt megkötésétől az ingatlanoknak 1902. évi július hó 21-én és 22-ikén történt elárvereztetéséig azoknak tulajdonában élők közötti jogügylettel nem történt változás, az árverési föltételek