Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Magánjogi Döntvénytár. 75 házasságot megszüntető hatással ruház fel, nevezetesen azt, amikor sem a házastársak egyike meg nem halt, sem pedig a házasság bíróilag fel nem bontatott, hanem az egyik házastárs holttányilváníttatott s eme törvényes vélelem folytán a másik házastárs a házassági kötelékből felszabadulván, jóhiszeműen újabb házasságot kötött. Nem vonatkozik tehát a H. T. 74. §-a arra az esetre, ha a holttányilvánított korábbi házastárs elhalálozásának bírói határozattal megállapított törvényes vélelme semmivel megdöntve nem lett. Amíg ugyanis ez a törvényes vélelem megdöntve nincsen, addig minden vonatkozásban érvényesülni kell s ezzel szemben a házasságot fennállónak és a férj holttányilvánítása után a megállapított elhalálozási időpontot követően 302. napon túl született gyermeket törvényes házasságból származónak vélelmezni nem lehet. A fellebbezési bíróság ítéleti döntése tehát az anyagi jogot ez irányban sem sérti. = V. ö. Szladits Károly : «Holtnaknyilvánítás». (Jogt. Közi. 1930. évi 24. szám), Málonyai Béla : «A holttányilvánítás kihatása a házassági kötelékre és a gyermek törvényességére)). (Jogt. Közi. 1931. évi 3. és 4. szám), Tóth György : «A férj holtnaknyilvánítása után tíz hó leteltével született gyermek törvényessége vagy törvénytelensége.!) (Polgári Jog 1931. évi 1. és 2. szám), Szászy Béla : <iHoltnaknyilvánítás és a törvényes származás vélelmo (Jogállam 1931. évi 3—4. füzet.) 95. /. A végintézkedés, bármely érvényességi kellék hiányában szenved is, örökösödés alapjául szolgál mindaddig, míg annak érvényességét a végintézkedés nem létében törvényes öröklésre hivatottak meg nem támadják s érvénytelenségét ki nem mutatják. — II. Megtámadás esetén is a végintézkedés csak annyiban és oly terjedelemben mondható ki érvénytelennek, amennyiben az érvénytelenítés iránt fellépők öröklési jogát sérti, míg a törvényes öröklésre hivatott, de a végintézkedés érvényét meg nem támadó' törvényes örökösnek törvényes örökségrészére — megtámadás hiányában — a végintézkedés hatályos marad s e részben örökösödés alapjául szolgál. (Kúria 1931. febr. 17. P. I. 43/1929. sz.) = A Kúria most már erőteljesen kifejezi, hogy az örökösödési perben hozott ítélet is csak az abban résztvett felek közötti viszonyban hatályos. A fejben írt tételek tehát nem anyagi jogi szabályok, csupán az ítélet relatír