Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 59 _ Indokok: A 22,000/1929. I. M. rendelet 1., 6. és 12. §-a szerint az 1929. évi december hó 1. napján életbelépett 1927. évi XXXV. tc. rendelkezéseit, minthogy egyéb törvényes rendelkezésekből más nem következik, az eddig szerzett (régi) jelzálogokra is alkalmazni kell. Tehát a hivatkozott törvényben lefektetett anyagi jogszabályok a jelen jelzálogi perben is irányadók. Az idézett törvénynek 23. §-a akkép rendelkezik, «hogy a jelzálog nemcsak a követelés bejegyzett összegének, továbbá a bejegyzett kamatnak és mellékszolgáltatásnak szolgál fedezetéül, hanem a törvénynél fogva fedezetéül szolgál a követelés törvényes kamatának, a jelzálogos követelés felmondásával járó költségnek és a követelésnek a jelzálogból való kielégítésével járó per és végrehajtási költségnek». A törvény eme rendelkezéséből következik, hogy a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a kereseti jelzálogjog keretében más, mint az alperes által a felperestől valóban felvett kölcsöntőke összege, kielégítést nem találhat, meg nem áll, mert az idézett törvényes rendelkezések szerint a kereseti 1,000.000,000 korona (80,000 pengő) kölcsöntőke erejéig bekebelezett jelzálogjog keretében a törvénynél fogva kielégíthetők (J. T. 54. § és 24,000/1929. I. M. 23. §) a követelés törvényes kamatai s a jelzálogos követelés felmondásával kielégítésével járó per és végrehajtási költségek. A jelzálog külön bejegyzés nélkül azonban már nem szolgál fedezetéül sem a törvényes kamaton felül esetleg kikötött magasabb kamatnak, sem a követelésnek a személyes adós ellen való behajtásával felmerült költségek. A fellebbezési bíróság az alperes ellen közvetlenül érvényesített per kamat kérdésében helyesen döntött, mert a dologi adósi kötelem csak kielégítéstűrési kötelezettséget és nem személyes fizetési kötelezettséget állapít, meg. = Ugyanígy már a Jt.-t megelőző gyakorlat is (1. pl. : Mjogi Dtár XI. 199.). 44. /. A nagyobb taglétszámú kaszinók, klubok és más egyesületek által rendezett hangversenyek, műsoros estélyek és más hasonló elnevezések alatt megtartott külön összejövetelek a Szjt. alkalmazása szem fontjából nyilvános előadásszámba mennek már akkor is, ha az egyesületek ezeket a külön összejöveteleket saját helyiségeikben belépődíj nélkül rendezik is és ha azokra csak az