Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

60 Magánjogi Döntvénytár. egyesület tagjai s esetleg családtagjaik vagy magukkal hozható vendégeik jelenhetnek meg. — II. A szerzői jogbitorlás vétségét csak természetes személy követheti el. — III. Ha azonban a jogi személy (egyesület, társaság) nevében eljárni jogosult egyén követi el ügykörének ellátásában a szerzői jog bitorlását, akkor a Szjt. értelmében követelhető vagyoni és nem vagyoni kárért az illető jogi személy is felelősséggel tartozik. (Kúria 1930. febr. 6. P. I. 980/1928. sz.) Indokok : A nem vitás tényállás szerint az alperes a Szobalány Ö Nagysága» című zenés-színművet a felperes fordításában 1926. évi április hó 17-én a kör helyiségeiben meghívott saját tagjai és azok által magukkal hozható vendégek előtt a kör tagjainak gyarapítása és a körben levő vendéglő forgalmának előmozdítása céljából előadatta a nélkül, hogy ehhez a felperes engedélyét megszerezte s a műsoron a felperesnek, mint fordítónak a nevét feltüntette volna. A színműnek a panasz tárgyává tett ez az előadása a Szjt. 57. §-a értelmében a szerzői jog bitorlásának minősül, ha az előadás kimeríti a bitorláshoz megkívánt nyilvános előadás fogalmát. A nyilvánosság fogalma nem egységes a jog egész területén, hanem a törvények célzata szerint módosul, ahhoz alkalmazkodik. Ebben a perben a nyilvánosság kérdése kizáróan a szerzői jog szabályainak az alkalmazása szempontjából igényel elbírálást. A Szjt. akkor, amikor a színművek, zenés-színművek és zeneművek nyilvános előadásának a jogát (a védelmi idő alatt) a szerző kizárólagos jogának nyilvánítja (49. §) és a mű szerzőjének ebbe a jogába ütköző cselekmények megtorlása iránt intézkedik (54—59. §), a családiasság vagy a háziasság körén túlmenő előadásokkal szemben kívánta a szerzőt védelemben részesíteni. Az előadás nyilvánosságának a fogalmát tehát — szerzői jogi vonatkozásaiban — nem lehet a hozzáférés korlátlanságának vagy a belépődíjhoz kötöttségnek szűk körére szorítani. A nagyobb taglétszámú kaszinók, klubok és más egyesületek által rendezett hangversenyek, műsoros estélyek és más hasonló elnevezések alatt megtartott külön összejövetelek már a részvételre jogosítottak számánál fogva nélkülözik a családiasság vagy háziasság jellegét, a Szjt. alkalmazása szempontjából tehát nyilvános előadásszámba mennek már akkor is,