Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

54 Magánjogi Döntvénytár. III. Felperes felülvizsgálati kérelmében a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatását és alpereseknek a keresete értelmében való marasztalását kérte. E kérelem alapján a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy a felperes részére kártérítésül a fentírt 576 P 38 f.-t s annak a kereset beadásától járó 5 %-os kamatait az alperesek ellen megítélte, és pedig másodrendű alperes ellen is azért, mert a perben csatolt két adás-vételi szerződésnek címzett okirat tartalmából, az azonos vételárból, másodrendű alperesnek a késó'bb kötött közjegyzői szerződésben vállalt tehermentesítési kötelezettségéből megállapítható, hogy a két okirat egy egységes csereügyletet takar, így a másodrendű alperes, ki a felperes által szolgáltatott cseretárgy-ingatlant egészében tulajdonai kapta, a férje által szolgáltatott másik cseretárgy terhéért, a férjével, elsőrendű alperessel és harmadrendű alperessel egyetemleg felel. = Ad I—II. : A Kúria előbb megtévesztésről, majd — a szavatosság fogalomkörében mozgó érveléssel (teher, hiány, használhatóság csökkenése) — elhallgatásról szól. Valójában itt az eladót mellékkötelezettségként terhelő közlési kötelesség megszegéséről van szó, melyért — mint nem kellő teljesítésért — az eladó kártérítéssel tartozik. (V. ö. a «pozitív szerződésszegés* tanát.) 40. Természetben megtekintett és elhatárolt ingatlannak átalányárban történt vételénél a netáni területtöbblet ellenértékéhez az eladónak jogos igénye nincs. (Kúria 1930. febr. 13. P. VI. 19/1928. sz.) Indokok : A felek közötti jogviszony tartalmának megítélésénél elsősorban a közöttük létrejött szerződés tartalma az irányadó. A 4. •/• alatt csatolt szerződés szerint a felperes eladta az alperesnek «a g-i 9. számú betétben 134/3/f, 135/2., 136/a hrszámok alatt foglalt, vevők által ismert és természetben megtekintett 27 hold 352 négyszögöl kat. hold kiterjedésű birtokrészietet közös egyetértéssel 24,260 K-ban megállapított vételáron*. A fellebbezési bíróság a kihallgatott tanuk vallomása alapján tényként állapította meg, hogy az eladó felperes megbízottja az alperesek által megvett ingatlanok természetbeni határait a helyszínen cövekekkel megjelölve megmutatta, az egyes vevők földjeit barázdák húzása útján elválasztotta és az alperesek az ekként részükre kijelölt ingatlanokat vették birtokba. A szerződés fentebb idézett tartalma és a fentebbiek szerint irányadó tényállás alapján helyes okfejtéssel jutott a fellebbezési bíróság arra az eredményre, hogy az adott esetben a vétel tárgyát természetben kijelölt, elhatárolt és így természetben meghatározott ingatlan képezte általányösszegben megállapított vételár mellett.