Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

KEND SZERES TARTALOMMUTATÓ. (Az első hasábban foglalt szám a jelen kötetben közölt határozat sorszámát jelenti.) Személyi jog. Holinaknyilvánítás. Lap 105. Az, hogy a holtnaknyilvánított nem a holtnaknyilvánító határozatban feltüntetett időpontban halt meg ; nemcsak az erre irányuló különleges eljárás során, hanem valamely perben (incidentaliter) is bizonyítható. (P- T. 2492,1928.) 143 Alapítvány. 65. Az alapítvány ellen az alapító halála után ennek házastársa közszerzeményi igényt nem támaszthat. (P. I. 7601/1929.) 87 Örökbefogadás. 59. I. Az örökbefogadási szerződés magánjogi vonatkozásban való érvényességéhez kormányhatósági megerősítés a kir. Kúria gyakorlata szerint nem szükséges. — II. Habár azonban ekként a kormányhatósági megerősítés a törvénynél fogva az örökbefogadási szerződésnek nem érvényességi kelléke, azt a felek ilyenül kiköthetik. — III. Kikötés esetében is a szerződés a bekövetkezett megerősítésnél fogva a megkötés időpontjául hatályos. — IV. A házastársak örökösödési szerződésének azok a rendelkezései, melyekkel egymás vagyonában a túlélő házastársnak kölcsönös öröklési jogot biztosítanak, hatályukat vesztik, ha a házastársak utóbb valakit közösen örökbe fogadnak. (P. 7872/1927.) . . 79 92. I. A kormányhatósági megerősítéssel az örökbefogadási szerződés törvényes kellékeinek csupán perenkívüli és közigazgatási úton való megvizsgálása jár, ami nem jelenti a szerződés esetleges fogyatékosságainak egyszersmindenkorra való orvoslását és nem zárja ki azt, hogy bármely érdekelt, a megerősítés után is, az örökbefogadási szerződést a törvény rendes útján meg ne támadhassa. — II. Kizárólag névmagyarosításra vonatkozó megállapodás örökbefogadási szerződésnek tárgya nem lehet. — III. A Kúria abból, hogy az örökbefogadott az örökbefogadási szerződés megkötésével egyidejűleg az örökbefogadó utáni öröklésről lemondott, megállapította, hogy a szerződő felek akarata a valóságban a*