Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

IV Tartalommutató. Lap nem családjogi viszony alapítására, hanem egyedül névmagyarosításra irányult. (P. III. 3631/1929.) 127 Gondnokság. 33. Az a körülmény, hogy a tékozló utóbb józan életet él, a gondnokság alá helyezésnek nem akadálya, ha előbbi cselekedeteiből a tékozlási hajlani megállapítható. (P. III. 973/1929.) 46 Családi jog. Házassági jog. Házasság érvénytelensége. 70. Ha a házasuló a másik féllel nem közölte, hogy ismétlődő súlyos betegségben szenved, ezzel a másik felet lényeges személyi tulajdonsága tekintetében megtévesztette. (P. III. 2788/1929.) 95 91. Házasság érvénytelenségét megállapító jogerős ítélet szükségképpeni következményei tekintetében a bíróságot és a feleket feltétlenül csak akkor köti, ha a házasság érvénytelenítése iránt indított perben hozott ítélet azokat a tényeket és bizonyítékokat hivatalból is figyelembe vette, amelyek a felek részéről a kereseti kérelem megállapítására felhozott okok megítélésére befolynak. (P. III. 4673/1929.) . 125 Házasság felbontása. 58. Az elmebetegség a bontóok szándékosságát kizárja. (P. III. 2126/1929.) 78 60. Nem állapított meg bontóokot a Kúria, midőn a bontást kérő fél a házassági együttélés alatt idegen nővel folytatott szerelmi viszonyával az erkölcsi törvény ellen a maga részéről is súlyosan vétett. (P. III. 2047/1929.) 80 61. Súlyosan sértő tartalmú levelezőlap írását a Kúria nem minősítette bontóoknak, midőn azt a házastárs a másik fél tiltott viszonya miatti elkeseredésében írta. (P. III. 4171/1929.) 81 90. A férj felesége naplójának közlésre nem szánt rejtett gondolataira és írójuk érzésvilágának titkolni kívánt vágyaira bontóokot nem alapíthat, (P. III. 7689,1929.) ' 121 116. I. A rendes bíróságok működésének szünetelése alatt felbontott házasság megszűnésével kapcsolatos jogkövetkezmények elbírálásánál a vétkesség vizsgálata akkor sem mellőzhető, ha a felbontást kimondó törvénvtelen szerv a nőt a névviseléstől eltiltotta. (P. 5324/1929.) 155 Hozomány. 41. 1. A férj sem saját, sem pedig a család szükségleteire a hozományt el nem használhatja, kivéve, ha fontos családi érdekek vagy a családnak nagyobb veszélytől való megmentése igényli feltétlenül a hozomány felhasználását, —