Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 47 nek volt a rabja, erre a vagyoni körülményei által meg nem engedett módon és mértékben költekezett, só't az ingatlanai eladásából kézhezvett vételárrészletet is az egyik vevő T. kocsmárosnál levó' kocsmai adósságába számolta el. Alperes a fentebbi tényállást felülvizsgálati kérelmében megtámadta ugyan, támadása azonban teljesen súlytalan, mert a fellebbezési bíróság által a Pp. 270. §-ában írt jogkörében megállapított és tüzetesen meg is indokolt tényállását azon az alapon — hogy a tényállás megállapításánál figyelembe vett tanuk vallomásai részben a tanuk elfogultságánál, részben pedig közvetlen tapasztalatuk hiányánál fogva nem lettek volna figyelembe vehetők — mint a szabad mérlegelés eredményét, sikeresen megtámadni nem lehet. Alperesnek fentebb ismertetett magatartását nem mentheti az a körülmény, hogy jelenleg már józan életet él, mert a tékozlás miatti gondnokság alá helyezésnek az a célja, hogy a tékozlásra hajlamossággal bíró egyént további észszerűtlen költekezéseiben és cselekményeiben korlátozza és így a vagyoni tönkrejutástól megóvja, alperesnek bizonyított eddigi magatartása pedig alperes tékozlási hajlamának fennforgását kétségtelenül bizonyítja. Mindezeknél fogva helyes a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, mellyel alperest az 1877 : XX. tc. 28. § c) pontja alapján gondnokság alá helyezte és őt mint pervesztest a Pp. felhívott szakaszai értelmében a per költségeiben elmarasztalta. = A tékozlási hajlam megállapítására helyezik a súlyt már : Mjogi Dtár I. 151., 210. és XX. 18. és 49. is. V. ö. még. Dt. 3. f. XXIV. 202,; Mjogi Dtár XI. 1., XII. 89., XIII. 73. 34. I. A hátrahagyott özvegyet kártalanításul olyan összegű járadék illeti, mint amekkora összeget a férje életében — jövedelméből — az ö eltartására fordított vagy fordíthatott. — 77. Ez az összeg, ha eltartásra szoruló gyermek vagy több gyermek maradt, az állandó bírói gyakorlat értelmében az úgynevezett általános költségek hozzászámításával a férj jövedelmének 40°/o-a. (Kúria 1929. nov. 5. P. VI 60/1928. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság a kereset tartalmára tekintettel helyesen mondotta ki, hogy a jelen perben kár követelést csak özv. T. Józsefné sz. B. Zsuzsánna érvényesített, mert a pert saját nevében ő indította, kiskorú gyermekei felperesekként megjelölve nincsenek s ezek javára marasztalási kérelem nincsen előterjesztve.