Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 33 Ennél több azonban, nevezetesen a bekebelezett jelzálogjogok törlése vagy az egész még hátralékos vételár esedékessé tétele, — amire a felperesek keresete irányult — a felpereseket idevonatkozó jogszabály hiányában meg nem illeti és ezért a másodrendű felperesnek idevonatkozó csatlakozási kérelme sem vezetett sikerre. = Ad. I. : Megfelel az uralkodó felfogásnak. — Ad II.: Mjogi Dtár V. 177. szerint az elidegenítési tilalom a terhelés tilalmát •— ellenkező kikötés hiányában — általában magában foglalja. Minthogy a terhelés is végeredményben elidegenítésre vezet, a tételt valóban általános érvényűnek lehet tekinteni, bármi legyen is a tilalom célja. 23. Az orvos díja a végzett munka fontosságával s a ráfordított idővel arányban állóan állapítandó meg; de szem előtt tartandó az adós vagyoni helyzete is. (Kúria 1929. okt. 25. P. VI. 4973/1929- sz.) = V. ö. Mj. Dtár XXI. 15. 24. Az ideiglenes nőtartás mértéhét oly esetben, midőn a férj nejét a szülők beleegyezésével vitte a szülők lakásába és háztartásába, nem a szülők üzletében tevékenykedő férjnek alkalmazotti minőségében kiérdemelhető szokásos díjazása, hanem a szülői háztartás színvonala szabja meg. (KÚTÍSL 1929. jan. 24. P. III. 3098/1928. sz.) Indokok : Nem vitás a felek között, hogy az elsö'rendű alperes, K. Sándor a szülei — másod- és harmadrendű alperesek — tudta és beleegyezésével vette a felperest nó'ül s hozta őt a szülők által rendelkezésükre bocsátott lakásba és az sem vitás a felek között, hogy az elsőrendű alperes cége alatt vezetett divatáruüzletben fejtette ki üzleti tevékenységét, sőt ott a felperes is állandóan és rendesen segédkezett s az elsőrendű alperes háztartására szükséges összegeket az üzlet pénztárából a szülők — másod- és harmadrendű alperesek — bocsátották a házasfelek rendelkezésére ; s nem vitás az sem, hogy az elsőrendű alperes önálló vagyonnal nem rendelkezik, a felperes pedig teljesen vagyontalan és semmi keresete vagy jövedelme nincsen. A bírói joggyakorlatban állandóan követett jogszabály az, hogy oly esetben, midőn az önálló vagyonnal nem bíró fiú a szülők beleegyezésével a szülők által rendelkezésére bocsátott lakásba s a szülői vagyonba viszi magával nejét férjhez s a fiú minden tevékenységét a szülői vagyon megmunkálásában, a Magánjogi Döntvénytár. XXIII. 3